Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
Hazai német történetírók
Tissa gelegen, diese Vestung auss Zulassung vndt hllff Gott woll hette entsetzen vndt die belagerung verhindern kennen, wenn sie anders die alte räch, so sie vber Slibenbürge n lange Zeithergetragen, darzu gelassen hette. (Tom.IV., pp. 113-114.) 27 )L.: a fent I Idézetet, torn.IV., pp.32-33. és III., pp.45-46. Már I. Rákóczi György lengyel királyságra tör, ami II.Rákóczi Györgyöt és vele Erdélyt katasztrófába sodorta: "O du leidiger Ehrgeiz, der du dermassen verblendest vndt zu grosser thorhelten bewegst. " (Tom. III., p. 174. ) "Trunkenheit ein nicht geringes laster" ha II.Rákóczi György nem issza le magát a tatár kán követelnek adott ebéden, akkor nem bánt volna velük oly gőgösen, sértően, gúnyosan, s akkor talán nem következett volna be a tatár bosszú: az erdélyi sereg fogságba hurcolása. (Tom. III., p. 246.) - Rákóczi gőgösen visszautasította Wesselényi és Homonnai tanácsait Is: ne menjen Lengyelországba (torn. III., pp. 262. ) és elbízta magát, hogy neki van a legerősebb hadserege. (III., p. 254. ) Krauss szereplői jelleméből, lelki összetételéből következteti kl, hogy azok miért cselekszenek ugy, ahogyan cselekednek, s ezzel a történetet Irányítják: I.Rákóczi György nem engedelmeskedik a török parancsnak (1636-ban), s nem fog fegyvert a lengyelek ellen, mert "ein friedliebender Herr war." CTom. III., p. 116. ) - Máshol menti I. Rákóczi Györgyöt, hogy nem "privat Affect" miatt lépett fel a császár ellen (1644-ben), hanem "vielen injurlen u. Calumpnlen" miatt, s mert Torstenson rábírta. (Tom.III., p. 139. ) - Mansfeld, a harmincéves háború kiváló hadvezére visszavonul a háborútól, vitás, mondja Krauss, az "Vrsach", hogy ezt miért tette, de "wird gesagt, dass ehr" (= er) "des Kriegs mühdt, vnd seines Lebens sat gewesen". (Tom. ül., p. 80. ) - I. Rákóczi György kihasználja a segesvári consul (birő) nehéz helyzetét: ez ui. fél tőle, amiért 1636-ban felgyújtotta I.Rákóczi György majorságát, melyet Segesvár mellett juhai őrzésére emelt, s ezért ráveszi a segesvárlakat, hogy Rákóczinak felesküdjenek. 011., 127.) - Eszterházy Miklós palatínus I. Rákóczi György legnagyobb ellensége, s ő az oka minden Erdély és Magyarország közötti háborúságnak. (III., p. 156. ) Kemény János "von Natur ein zachhafter u. sein glück nicht verstehender herr gewessen, vndt dadurch allen seinen Sachen einen unglücklichen Ausgang gewe Is saget haben. " (IV., 234.) 28) Bethlen 1619-ben sok Morvában és Felsőmagyarországon zsákmányolt lovat hozott magával, azokat szétosztotta az erdélyi parasztok között s cserébe elvette ökreiket, hogy ezeket aztán jókora nyereséggel eladja, Bécsbe pénzen, Velencébe pedig értékes kárpitokért. (III. 55. ) Folytatott Bethlen jövedelmező viasz-méz-higany cserekereskedelmet Is Velencébe, luxuscikkekért, amiről Kraussot velencei tartózkodása alatt Daniel Nys, Bethlen holland származású itáliai faktora tájékoztatta, (u.o. 56.) 29) Mindjárt az 1611. évi nagyszebeni véres-gyászos eseményeknél, hiszen Báthory Gábor garázdálkodásai voltak a négyéves gyermek legrégibb, borzalmas emlékei (mein lengst gedächtnlss) 011., 16. L.még az argyesl szász papról, III., 12.) A lengyel háború utáni országgyűlésekről (1657-58. ) mint segesvári követ személyes élmények és tevékenység alapján számol be. 011., 315. és 340. stb. ) - Itáliából hazatértében, 1630. jullusában, - ezt Is már láttuk - Kassán csatlakozott az ott Eszterházyval tárgyaló erdélyi követekhez, e béketárgyalásokról ezektől értesült: "mir denn der Verlauff dieser geschlchten woll bekannt gewesen. " 011., 107. ) - Az 1645. évi szebenl "tumultusról" szólva a szebenl alsóbb néprétegek felkeléséről méltatlan papjuk ellen, melyet Krauss elég részletesen, lapokon keresztül Irt le - bizonyára Igen foglalkoztatták e dolgok az akkori szász közvéleményt megmondja, hogy e szégyenletes dolgokat nem bosszúból Irta meg - talán neheztelt 195
