Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
Hazai német történetírók
valamiért szülővárosára?? - hanem, mert maga hallotta a lelkész mentegetőző prédikációját a templomiján, s maga látta a szebenl városházán az ajándékokat, melyekkel az magát megvesztegetni engedte. (III., 166.) Krauss természetesen elitéll a papot, kit egyébként tanult, müveit, sőt "würdig" embernek tartott, de azért: "Kann jemand solche facta loben, Ich weiss nicht, ich zwar kann sie nicht loben." (u.o. ) 3 0^Érsekujvár vesztéről 1663. szeptember 26.: "diese ist nun die wahre beschreibung der belagerungNeyhelssel leidiger auszug, wie unss derselbe von glaubwirdiger undt dabei gewessenen beschreibern zu Händen geschickt worden. " (IV. , 359. ), majd ugyanezen eseményről, és Zrinyl a költő dicsőséges 1663-4. évi hadjáratáról: "Dieses sein demnach, grosse, günstige lesser, die geschichten so von den Neyheissellschen belagerung vndt einnähme fort biss ihn" (= in) "diese 1664. Jahr ergangen, vndt wie ich diejenige ( nicht mit geringen Vnkosten ) auss Wien her glaubwürdig haben keimen dergestalt ist von mir beschreiben diss eingebracht. (IV., 387.) 31 )Fabrltlus, I.h., IV., pp. LH. -LV. 32 )Krauss, III., p. 174. és Bethlen I. könyve, 1789. kiadás, p. 25. 331 IV. Murád meghalt 1640. február 9-én, utána öccse, Ibrahim következett 1640-től 1648-ig, ez után ennek fia, IV.Mohamed (1648-1687.). 341" Összehasonlítottam a két iró még egy jellemző helyét 1663-ból: Krauss IV., p. 290. is Bethlen szövegét követi (Bethlen i.h., p.362. ), itt is beleiktatja Kucsuk Mehmet szemrehányásait Apaffy ellen, ki erre lemondással fenyegetőzik, majd magyar és török urak közbenjárására kibékülnek. Mindez hiányzik Bethlennél, de az epiződ befejezte után Krauss megint folytatja Bethlen szövege átírását. 35 )P1.: III., 274-80., 309-15., a IV. -ben ls sokhelyütt. q £.\ Derweill wir aus kekenwertigen schmachschreiben hören... wass sinnes der Palatínus und Keysserischen neben der Reformation (az erdélyi és szepesi szászok a katholikus restaurációt nevezik "Reformationnak"!. L. a Lőcsei krónikát ls!) mit Siebnbürgen gewesen, hogy Munkácsot is kivánják stb. (III. 101.) 371 'III., 58-59. Pedig erről csak 1621 után lehet szó, a hainburgi tárgyalások után. (L.: Szilágyi M.N.T., VI., 304. és Szekfü, Bethlen, 134.) 381 Pl. Velencében becsülik az idegent, nem ugy mint nálunk, hol gyűlölik és üldözik. "Ehrllg ist es zwar nicht davon zu schreiben, doch weil ihn" (= In) "den geschic hten die Wahrheit meisterln sein muss, müssen solches auch andere mit mir bekennen . " (III., 58. ) - Jellemző a nagyszebeni ev. lelkész már fentebb érintett esete, melyet nem mond el minden részletében, mert ha kiderül az egész igazság, ez még rosszabb benyomást tett volna és I. Rákóczi György fejedelem Szebennel Igen nagy büntetéspénzt fizettetett volna. (HL, 167. 1646.) - Vagy: Segesvár jól fel volt készülve a háborúra, ostromra, nem ugy mint más szász városok, "sed slle lingva, calamum cohtbe, Veritas enim odium parit." (III., 195.) L. még III., 57.,58. Is. 39) Ilyenek: Miután 1629-ben szépen elparentálta Bethlent, ki pártfogója volt, s kit egyébként ls nagyon tisztelt, minden átmenet nélkül beírja krónikájába: Die 28. Novembrls villámcsapás éri a nagyszebeni templomtornyot és nagy kárt tesz benne. "Pázmán Peter wlrdt zum Cardinal gemacht. " (III., 84. Érdekes, hogyakatho196