Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
Hazai német történetírók
latalval. Magvas, erőteljes véleménynyilvánításait emberekről eseményekről - párat már Idéztem ls - ritka megjelenítő erővel tudja előadni, s valóban eléri kitűzött célját: a történeti szereplők "gemüther" -ét fel tudja tárni az olvasó előtt. Ezek a tulajdonságok ugyan nem ritkák a korabeli erdélyi (magyar és szász) történetíróknál, Krauss mégis ritka kivétel közöttük pompás, minden nyersesége és keserűsége mellett ls egészséges humorával, mely elég gyakran csillan kl előadásából.40) E keserű-gúnyos humora és nyerseségel ellenére Krauss jólelkű, meleg kedélyű, érző szlvü ember, kl a legnagyobb részvéttel kiséri honfitársai - elsősorban a szászok - és hazája: Erdély szenvedéseit (Magyarország szinte idegen föld számára), de egyes szereplőlét is, ha többjüket keményen elítéli ls. Különösen érdekli Krausst egyes emberek, nem ls mindig vezető férfiak egyéni sorsa, és keresi a rendkívüli, sőt kalandos, regényes életsorsok alakulását. És annak ellenére, hogy a városi felső, vezető társadalmi réteg tagja, s annak érdekeit tartja szem előtt, őszintén együttérez az "Armutt"-tal, mikor a török-tatár hordák zsarolják, sanyargatják, pedig ml más ez, mint a megvetett "Herr Omnes"? (IV., 46., 48. és IV., 85.) De Krauss csak a politikában nem akar hallani a tömegről, egyébként szivén viseli sorsát. 4 1) Szívesen részletez Krauss jelentéktelen epizódokat, és anekdotákat is be-bevegylt elbeszélésébe.42) Hátra van még a kérdés, hogy mikor Irta Krauss krónikáját. A Dedicationschrlftet 1650. december 23-mai keltezte, ennek első soraiban azt Irja, hogy 1659Ig, sőt azon tul fogja vezetni krónikáját. Fabrltlus szerint az 1650-et követő években Írhatta Krauss az 1630-lg terjedő részt, az 1649. évit már 1662-ben, az 1653. évit 1663-ban, az 1661. évit legkorábban 1665-ben. 43) Krauss krónikájának eredeti kézirata fennmaradt, s az erdélyi német ev. superintendentta levéltárában őriztetik, - legalábbis 1864-ben még ott őriztetett. (L. : Fabritlus l.h. IV. p. XL VII., kl részletesen le ls Irta.) Ebből adta kl a Verein f. SlebenbUrglsche Landeskunde a Fontes Rerum Austrlacarum I. oszt., III. és IV. köteteiben, Karl Fabritius fentebb sokszor idézett nagyértékü bevezető tanulmányával a seges vári történetírásról. (F.R.A., I., IV., pp. I. -LXXXII. 13 darab Idevágó melléklettel, u. o., pp. LXXXV. -CIII. ) H » X Még röviden kl kell térnünk a szász és magyar történetírás összefüggésére. Az irodalomtörténet írás már rámutatott, hogy a XII. -XIII. század fordulóján Németországban virágzó Splelmann- költészet kétségtelen hatással volt a magyar történetírásra (a hun történet kialakításában). De nincsen még megvilágítva a XV. századi magyar népi történeti költészetnek - mely e korra Thuróczy forrását ls képezte - összefüggése a német akkori hasonló természetű költészettel. Tudjuk, hogy Nagy Lajos alatt feldolgoztak Suchenwirt s főképpen Mügeln magyar történeti témákat, B az ls Ismeretes, hogy V. László Idején egy magyar ur elutasítja Behelm Mihály próbálkozásalt magyar történeti énekmondással, mlg más német énekmondók kitűnő sikereket értek el magyar nemesi udvarokban. Mátyás, kl annyira kedvelte olasz humanisták émelyítő dicshimnuszait, és bátorította őket Ilyenek gyártására, visszautasította német költők hasonló Igyekezetét. Sem az 1526 óta beözönlő német "Türken lltteratur" hatása, Illetőleg összefüggése Tinódi költészetével, s általán a magyar históriás énekekre nincsen^felkutatva. 4 4) Szintúgy az erdélyi szász és magyar történetlrodalom összefüggése sincs /részleteiben se/ megvilágítva. 191
