Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
Hazai német történetírók
a történeti mozzanatokat, melyeket érdekeseknek talált a feljegyzésre. Ma csonka kéziratában az első adat 2788. anno Mundi, 1188 (t. I. ante Chr.n.)-ből való. Trója megvétele a görögök által, s igy tovább Krisztus születéséig, majd azon tul valami, vagy talán több világkrónika nyomán (szűkös adataiból alig lehetne megállapítani, hogy melyik volt forrása) fel, 1623. jullusálg, tehát csaknem ez év szeptember 23-án bekövetkezett halála napjáig. Első magyar érdekű adata Buda alapítása (!) 445-ben. (Ofen an der Thona), Jellemzően, egy városra vonatkozik. Lelbltzer nyilván elhitte a magyar krónikák meséjét Budavára (Slcambrla) (Etzllburg) alapításáról. 1 6) Második magyar vonatkozású adata I.Henrik merseburgl győzelme a magyarok fölött, melyet tévesen 942-höz fUz. Feljegyzései gerincét és többségét azonban csak 980 óta képezik a magyar történet eseményei, mikor ls Lelbltzer, nyilván megint a magyar krónikák alapján - melyeket valószínűleg Thuróczy, vagy Bonfini szövegében Ismert elmondja az "advénák" bejövetelét, s ml"el ezek közt szászok ls voltak, köztUk vélte feltalálhatni a szepesi szász nép eredetét: "anno 980. ist viel Volcks aus allen Landen In das Vngerland kommen, sonderlich aber Sacisen, welche sind darinnen wonhafftlg verblieben, daher denn die Zlpser loch heutigen tages die alten Sachsen gehels8en werden weil sie" ... sajnos, a kö etkező la] kéziratból kl van szakítva, s Igy nem Ismer jUk egészében Lelbltzernek a szász n< p eredetéről formált véleményét. Átveszi Lelbltzer a Szepesszombatl krónika azon adatát, hogy II. Béla volt az, aki "viel andere gaste ins land gebracht" (ad an. 1131. ), hogy ellenségeit velük legyőzhesse. Itt azonban nem szól kifejezetten a szepeslek betelepítéséről, általában Lelbltzer nem teszi fel ezt a kérdést olyan programszerűen, mint szepesszombatl forrása. Ami a Szepesség területének legrégibb történetét illeti, arról Lelbltzer azt véli, hogy az eredetileg Lengyelországhoz tartozott, s csak Kálmán király és Boleszló lengyel herceg 1108-ban kötött szövetsége alapján kerUlt Magyarországhoz: Boleszló ul., szerinte, lányát eljegyezte Kálmán fiának, a későbbi II. Istvánnak, s jegyajándékul adta volna át a Szepességet. 17) 1131 óta magyar híreit (p. 27.) a Szepesszombatl krónikából vette át, mégpedig szó szerint. Ennek német szövegéhez aztán V. István óta, mint tévesen Irta 1275 óta, hozzáfűzi a Knauz-féle un. rövid krónika latin szövegét, sokszor megtoldva máshonnan merített értesülésekkel, mint pl. azzal, hogy IV. Lászlót a kunok "instlnctu regine" gyilkolták volna meg. (ad an. 1278. ) Es közöl e részeiben ls adatokat német és cseh forrásokból ls. A Szepesszombatl krónika 1453 óta elsorvad, 1457-tel megszűnik, legutolsó fejezeteiből csak azt emelem kl, hogy mlg ez az 1453. évnél egy Káposztafalva (Kaplsdorf) melletti csetepatéről Ir részletesen, addig Lelbltzer mégis csak Konstantinápoly bukását tartja érdemesnek feljegyezni erről az évről. A Knauz krónikát Lelbltzer V. László haláláig használhatta, László tragédiájáról közöl azonban egy más értesülést ls. Saját korához érve aztán - az 1582. évnél meg ls említi, hogy azon dolgokra, melyek ezóta történtek már maga ls emlékezik (- sequentla acta mea memoria acclderunt, quorum ego bene recordor -) - alig Ir országos eseményekről, azokból ls Inkább csak a trónváltozásokról, olyan rövidséggel, mint a Knauz krónika tette. Annál többet szól Lelbltzer helyi, különösen az evangélikus egyházat, vagy egyes személyeket érintő dolgokról meg elemi csapásokról, tűzvészekről, Járványokról, de meg török és tatár rablóportyákról, rabszolgaszedésekről, haJdu-garázdálkodásokról, s az országos események nemigen foglalkoztatják. Pl. a protestáns vallásszabadságért ls Indított Bocskay felkelésből csak az érdekli, hogy hogyan viselkedtek a Szepességen átvonuló különböző hadlnépek. De a törökön nyert győzelmek mély hálával töltik el az Egek Ura Iránt. Bocskayról megírja, hogy ez kassal németeket küldött a török szultánnak ajándékba, s hogy ugyanekkor törökök Kassán 141
