Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
Jogtörténet és rövid krónika
tltum c. magyar törvénykönyv (szokásjog-kodlflkáclő) kidolgozásában, és fennmaradt egy Decretum gyűjteménye ls. A magyar történetírók között e kodlfikáclós munkája mellett két rövidke krónikájáért említem meg, s egy, az 1556. évi állapot szerint a magyar egyházi és világi hivatalviselőket felsoroló schematlsmusáért. Az egyik krónlkácskát, melyet Bél Mátyás mint önálló munkát adott kl, Gregorlancz Decretum gyűjteményébe Illesztette be. Ez nem más, mint a Knauz krónika zágrábi kéziratának egy variánsa 8), amit Gregorlancz még kiegészített a hun történettel és I. Ferdinánd és Miksa korával. Csak ez az ő önálló munkája, melyben hiven követte mintája dolgozási módját. A hun történetet Gregoriáncz Thurőczyből adja rövidke kivonatban; a Knauz krónikából, tudjuk, hiányzik ez a periódus. Hozzácsatolta, kissé átdolgozva, Oláh Hungáriáját is. Ez átdolgozásnak bizonyos forrásértéket kölcsönöz, hogy mig Oláh inkább a néppel, a földmivelő parasztsággal foglalkozott Hungáriájában, addig Gregorlancz az előkelőkkel, nagybirtokos főurakkal és főpapokkal, s hogy mintegy negyven évvel későbben dolgozva Oláhnál, figyelembe kellett vennie a püspökségekben, világi hivatalokban közben végbement, változásokat. Ez a müvecske három Igen érdekes kéziratban maradt fenn, közUlUk 1 :ttő a M.N.M. orsz. Széchenyi Könyvtárában őriztetik. Az első az Apponyi könyvtár al kerUlt "a (kézirattár, Fol. Lat. 4126.) Íratott 1556-ban. Benne Gregorlancz első t emélytou jzólal meg, s az vagy az ő sajátkezű írása, vagy legalábbis az ő megbízásából készült.') Maga a krónika ff. 26-33. közöltetik, Orlgo gentls Vngarlcae elmen, Bél kiadása egyezik ezzel a szöveggel, de mégsem erről a kéziratról készült. (Adparatus. II., 85-112.) Két évvel későbbi az Egyetemi Könyvtár G 39. jelzetű kézirata. (Possessor bejegyzés: "C.J. Thomae Nádasdy palatini. ") 1 0) Ez a muzeuml Gregorlancz (Apponyi)codex másolata, nagy részében ugyanazon kéz írása ls, - ha ez Gregorlancz keze, akkor az ő kezelrása. De legalábbis Gregorlancz megbízásából készUlt, és folytatja a krónlkácskát 1558-lg (ff. l-8./ant. num.) ugyancsak "Orlgo gentls Vngarlcae" elmen. A hivatalok, püspökségek viselőit már az 1556. óta történt változásokkal adja. A harmadik Ismét muzeuml, mégpedig Igen érdekes kézirat, Istvánffy Miklós adatgyűjteményének egy darabja. (Fol. Lat. 2275.) Ez valószínűleg a Nádasdy-féle szöveget másolta (E.Kt. G. 39. ), mindenesetre nem a Gregorlancz-Apponyi-codexet. Istvánffy pedig sajátkezű széljegyzeteivel látta el.* 1) A krónika - ff. 2-13. - Itt ls az Orlgo gentls Vngarlcae elmet viseli. Ez a mUvecske - Gregorlancz Intenciói szerint bevezetésnek készUlt a magyar törvények gyűjteményéhez. Megemlíthető még, hogy Gregoriáncz írását, csakúgy mint a mohácsi vész, még Inkább Buda eleste óta egész történetírásunkat szomorúság és fájdalom hatja át a rengeteg veszteség felett, a gazdag és szép ország jő részének mongol Iga alá hajtása miatt. 1 2) Gregorlancz másik kis krónikáj a - ezt Kovachlch közölte 1 3) - a Quadrlpartltum egy fejezete, keletkezését Kovachlch 1552-re teszi. 1 4) (Egy régi, XVI. századi kézirata N. M. Fol. Lat. 4024,, Bécs, Tab. cod. 8465) Fentebb említettem, hogy ennek a szokásjog-kodlflká dónak egyik szerkesztője éppen Gregorlancz volt. Ide Illesztette be szerzőnk e másik mUvecskéjét, mikor azt kell megmagyarázni, hogy mely királyok privilégiumai tartandók meg, melyeké nem. Operae pretltum autem est exlnde vldere, quorum regnum Hungáriáé Privilegia serventur et quorum non (miként Werbőczy a Trlpartltumban), ut autem tractatlo talis dllucldior fiat, commodum admodum visum est, eodem contextu omnium Ipsorum Regum Hungáriáé nomina ab ilio Primo Prothorege et Apostolo gentls Hungáriáé B. Stephano ad haec usque tempora hoc loco denotarl. (315.) Hiszen e rövid krónikák már a legrégibb Időktől kezdve jogi segédeszközöknek készültek. 1 5) Gregorlancz ezzel a dolgozatával átírja a Knauz krónikának - melyet előbbi müvénél ls használt - egy kissé kibővített és módosított varián129