Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
Jogtörténet és rövid krónika
Kiadás : Decreta, constltutlones et artlcull regum Incliti regni Vngarlae ab an. D. 1035. (!) ad an. 1583. Cum rerum Indice copioso. Tyrnaviae, 1584. (R.M.K. 11.183.) Egy része már Zsámboky Bonfini kiadásához csatolva 1581 -ben Frankfurtban, majd 1606-ban Hanauban és 1690-ben Kölnben ls megjelent. Ujabb kiadásai folytatásokkal Bécs, 1628., ennek eléje tűzték a Hármaskönyvet, s azóta ez vezeti be a Magyar Törvénytárat; és még igen sokszor. Irodalom: Ivány i Béla, Mossóczy Zakariás és a magyar Corpus Juris keletkezése. Bp. 1926. - A magyar országos törvények után tervezte Mossóczy a magyar városi statutumok kiadását, de ezt már nem tudta valóra váltani. (L.: Iványi, l. m. 90-91.) Bakschay Ábrahám Selmecbányán született - Schemnlcensls - és a lengyel Lasky Albertnek (a len gyelországl ieradzl) palatínusnak, Késmárk urának, a XVI. szepesi város helytartójának, a kalandor Lasky Jeromos kalandor fiának titkára volt. Azzal Jut be a magyar történetírás történetébe, hogy irt egy, a Knauz csoporthoz tartozó un. rövid krónikát a magyar királyokról. Hun történetét Bonfinlből kivonatolta, s eltér az eddig ismertetett "rövid krónikák" P variánsától, az egyetlentől, mely rövid krónikáink közül hun történetet ad. A harmadik kapitányt, Gyulát, az erdélyi Gyulayak ősének mondja, a negyediket. Kendét az ugyancsak erdélyi Kendyekénekl A továbbiakban általában a Knauz - a Mossóczy és a Gregoriancz Quadripartìtumbell - krónikák szövegével egyezik, Itt-ott azonban be-besző ezektől független, jelentéktelenebb pótlásokat, megint csak Bonflniből, kinek D. III., L. VIII.-át Hunyadi Lászlónál idézi ls. Mátyás után aztán eltér Knauz-Mossóczy-Gregorlanczéktól és Zápolyallg egészen rövid szöveget ad, mlg I. Ferdinándról és Miksáról, ahogy ő mondja II. Miksáról, részletesebben Ir. Bakschay előadása annallsztlkus, mlg Mossóczy megkomponálja szűkszavú mondanivalóit. Bakschay háromféle időszámítást ad oszloposán szövege két margóján: Anni mundi-t, Chrlstl-t, Conversioni Hungarorum-ot, s negyedik oszlopként közli az egyes királyok anni régim In is -e it, uralkodásuk Időtartamát. Szent István halála pl. mundi an. 5000, Christi 1038, Conversioni Hungarorum 49 (l)-ben következett be, a negyedik szám ez eseménynél a 37, István uralkodási éveinek száma. Az utolsó év amit ad: 5529, 1567, 578, 4., Miksára vonatkozik. Bakschay krónlkácskája önállóan megjelent Krakkóban 1567-ben (Chronologie de reglbus Hungarlcls, prlus nunquam edita. R.M.K. IH., 559.). Zsámboky, mint a róla szóló fejezetben már említettem, 1568-1 Bonfini kiadásához függelékül újból kiadta. Gregoriancz Pál 7^ Horvátországi, de magyar nemesi család sarja, 1549-ben zágrábi kanonok, 1550-ben u.ott püspök, 1553-ban győri püspök, 1565-ben kalocsai érsek, de pár héttel kinevezése után, október 21-én meghal. Jogtudós volt, aki részt vett a Quadrlpar128
