Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
Népi történetírás - históriás énekek
variánsalt meséli el. Itt tehát történeti tény él a nép száján és képzeletében tovább, az elkerülhetetlen torzításokkal. Ahogy a népi hagyomány-rögzítő énekesek, regélők maguk gondolkoztak, olyan gondolkodást imputáltak a történeti események aktoralnak. A kortörténeti tárgyak mellett, Igaz, jóval kisebb mértékben a régebbi mult, sőt más európai népek történetének egyes eseményeit is feldolgozták énekmondólnk. A magyar történetre főforrásuk Bonfini, de merítenek Thurőczyból ls. Thuróczy, már emiitettem, legalábbis a XV. századra, beledolgozta krónikájába a népi hagyományokat, bizonyára énekeket ls, az ő előadása nyomán ezek bekerültek Bonfinihoz is, ugy hogy most e régi népköltészet e tudományos és irodalmi feldolgozásban ismét forrása lett a népi énekmondásnak. Bonftnlből más népek történetéből vett témákat ls szereztek, de Ilyeneket általában külföldi elbeszélésekből kölcsönöznek. Es hatással volt az egész énekmondó költészetre a XVI. századi német Spielmannok és Zeltungssángerek költészete ls. 2) A modern irodalomtörténet feldolgozta és méltatta e históriás énekeket. Szerzőik között vannak protestáns papok, iskolamesterek, nemesurak, de van külön énekszerzől hivatás ls: Tinódi Sebestyén énekmondó volt és semmi más. Nem mind népi származású e "népénekek" Írója, s mindnek megvolt a maga - deákos - iskolai műveltsége. (Pintér, 11.313.) Itt csak a történetírás szempontjából legkiemelkedőbb Tinódi Sebestyénnel foglalkozom, - közvetlen megelőzőire 1. Horváth, Reformáció, 184-187, 200-201. -, aki különben az egész műfaj legkiválóbb művelője ls, megbízható híranyagával pedig döntően befolyásolta az egész utána Irt magyar kortörténeti irodalmat, forrásul szolgálva egy Forgách Ferencnek, Zsámboky Jánosnak, Scheser (Schesaeus) Keresztélynek. Dunántull jobbágycsalád sarja - bár Szllády Aron nemesi származásúnak véli -, születési éve és helye bizonytalan. Ugylátszik, papnak készült, latin Iskolát legalábbis végezhetett: versel elárulják latin Ismereteit. Előbb Török Bálint szolgálatában állott, majd ennek katasztrófája után több évig vándorolt egyik úrtól a másikhoz, egyik várból a másikba, mlg Nádasdy Tamás országbíróban talált pártfogóra. A hatalmas országbíró segítette Tinódit a nemesi levélhez 1553ban, s az ő várában, Sárvárott halt ls meg, három évvel később. Horváth János "Tinódi másfél évtizedes gyakorlatában" "többféle szempontból ls változást, fejlődést" állapit meg. Legelső müvei "líraibb természetűek a későbbleknél; tárgyaikkal azon család körében maradnak meg, melynek ő deákja volt". Nagyszombatban feltüntével (1544. az országgyűlés alkalmából) kezdődik (második) "vánaorlantos korszaka: most már nem saját uralnak, hanem másoknak a vitézségét írja meg, nem lírai részvéttel, hanem Ismertetés ... szándékával; ezzel jár a költőibb elemek kiszorulása az énekből, s a száraz, értesítő, krónikás modor uralomra Jutása. Végül állandó megtelepülése Kassán, 1551 -52. nagy eseményei, s bizonyára Nádasdy eszmei irányítása érlelik meg históriás éneke utolsó változatát, az énekes króniká t, mely az utókor számára történeti kútfő óhajt lenni, kortársai számára pedig saját politikai meggyőződését propagáló tájékoztatás. "3) Tinódi munkássága az aktuális eseményektől függ: ahogy a hadi és olykor politikai események alakultak, aszerint választotta témáit ls, Irta énekelt. Énekszerzése tetőpontját az 1551-52. év végzetes eseményeinek sorozata hozta meg, bennük az egyetlen messzevllágltó fényponttal, Eger védelmével. 4) Tinódi sorra megénekelte az 1541-től 1554-lg lejátszódott hadi eseményekből azokat, melyeket mlndenhal céljához legalkalmasabbaknak vélt. Valamennyi közt a legterjedelmesebbek és legjelentékenyebbek az Eger vára viadaláról (1552. ), meg Temesvár ostromáról szólók, s ezek tárgyalják a legfontosabb eseményeket ls. Előbbit I. Ferdinánd Zsámbokyval le ls fordíttatta latinra, hogy a vár hősi védelmével megismerkedjék. (L. Zsámboky fejezet. ) Témái egyébként erősen epizód Jellegűek, 119