Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
Magyar nyelvű, népszerűsitő, polgári magyar- és világtörténetirás Erdélyben
Heltai, Németországnak oly nagy területeit öleli fel, hogy "bizony nem sok marad éppen Németországban is". "Lactantius doctor is megmondotta", hogy "a napnyugati föld és császárság rabságban leszen, és az nap támadati leszen a birodalom. "9) Heltai tehát a mintegy 250 és 313 között élt Lactantius (Lucius Caecllius Firmianus) u.n. "keresztény" népi filozófus jóslata alapján az akkor még egységes római birodalom bukásáról jut arra az eredményre, melyre Bencédi a biblia: Dániel alapján, s abból a középkori tételből, hogy a négy egymásra következett birodalom között az utolsó, a római, örökké fenn fog maradni. Heltainak még csak módosítania sem kellett forrását, mindössze az ott Ázsiának és oriensnek nevezett eljövendő birodalmat azonosította a törökkel. Heltai előadásáról, szerkesztő művészetéről, szép magyar stílusáról Varjas szól Heltai kiadása bevezetésében, valamint Horváth János. 1 0) Nem hagyhatjuk emllttetlenül Heltai történeti munkák, históriás énekek kiadását illető tevékenységét. Hogy Bonfini Mátyás történetét már 1564-ben kiadta, azt fentebb láttuk, de kiadta "Cancionale azaz históriás énekeskönyv" elmen (1574) korának sok népszerű történeti, magyar, és kisebb részben világtörténeti tárgyú énekét, köztük Tinóditól ls többet. A kiadott szövegeken céljaihoz képest olykor protestáns hitterjesztői tendenciával változtatott, csakúgy mint Bonfinién is, Így Tinódi Zsigmond Krónikájába ls illesztett be magairta betéteket, Erdéll históriájába pedig ő toldotta be, hogy Zápolya it Fráter György mérgezte volna meg. (Ujabb Szerémizmus. j 1 1) Kiadások : Chronica az Magyaroknac dolgairól, Kolozsvár, 1575. (R.M.K. I. 118.) Győr, 1789. - Toldy Ferenc, Ujabb nemzeti kvtár. VI. évf. Pest. 1854. - Varjas B., Heltai Gáspár magyar krónika. Bp. 1943. (M. századok, szerk. Tolnai). Irodalom : Különösen Varjas említett Bevezetése. - L. még Trostler J., D. Anfinge d. ung. Geschlchtsprosa. II. része. Ung. Jbücher. Berlin, 1934. 131. sqq. Legújabban: Horváth János, A reformáció jegyében. Bp. 1953. pp. 374-395. kül. 394-395 és passzlm. Jegyzet: ^Báthory István és Kinlzsy Pál párbeszédére a kenyérmezei csatamezőn - Bonfini nyomán - 1. Népi történetírás - Históriás énekek - Tinódi c. fejezetemet. 2) Toldy, 613., Varjas, 456. Zápolyai szerinte a mohácsi vész Idején már összejátszott a törökkel és készakarva maradt el a döntő csatából. Ez utolsó 30 év történetébe ls belesző Heltai más értesüléseket is Zsámboky tudomásába; Zsámboky Zápolyai -ellenessége ellenére sem ir ilyen nyíltan ennek árulásáról. A müveit és mér téktartó Mossóczy kitér e hir elől, szintúgy a szelldlelkü és óvatos diplomata Brodarics, pedig ez akkor, mikor Descrtptloját irta, még Mária királyné és I. Ferdinánd udvarában tartózkodott. Viszont Burgio nuncius már 1526. jun. 13 -án jelenti e híreszteléseket Rómába. 3) Toldy 445., Varjas, 316. Ide mintha már a kálvinizmus praedestináclós tana hatna ki? Istent egyébként Heltai mintegy a földi fejedelmek mintájára képzeli el, aki "az ő tanácsában határozna" az emberiség sorsa felett. 115
