Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

Magyar nyelvű, népszerűsitő, polgári magyar- és világtörténetirás Erdélyben

8) Hunyadi János származását nem a "Bonfinius mester" irása szerént, hanem az igaz . história szerént írja meg. (Toldy, 279., Varjas, 178. ) 5>L. Hunyadi Jánps származási meséjénél tett megjegyzést. Bevezetésében feljegyzi azt az igen érdekes, de sajnos más oldalról nem támogatott, s ezért ellenőrizhetetlen adatot, hogy Mátyás elrendelte volna az egész ország (kolostori és káptalani) levéltáraiban minden történeti anyag összegyűjtését Bonfini részére, ez pedig aztán elkészített könyvelt Mátyás előtt Visegrádon felolvasta, Mátyás meg "24 vénekkel" az "urak és főrendek" közül megbírálta volna azokat, elmondva, hogy "hogy hallották ők azon dolgokat az ő ősöktől". (Ily gondos adatgyűjtést végeztek aztán a pálosok az ő rendi történetükhöz, de már a XVI. sz. elején. ) Mennyi készült el Mátyás alatt Bonfini történetéből, Heltai nem mondja, most ugy gondolják, hogy az I. Decas, Horváth János szerint ebből is hiányzott még az utolsó könyv. Es mi tette lehetővé egy ilyen nagy mü megirását, kérdi Heltai. Mátyás nagy bőkezűsége, ki jól fizette hlstorlografusát. Ennek a nagylelkűségnek köszönhető, mondja Heltai, hogy ma a magyar ismeri múltját: hogy "mint jöttenek be.. .honnét jöttenek be az országba, kik voltak fejedelmek és királyok kezdettől fogva az országba etc." "Mert ha Mát

yás király ilyen bőv fUzetést nem tött volna, és viasz fazékban és somfánál főzött volna, mint a mostani fejedelmek és urak, bizony egy csöpp krónikánk sem volna. " Ezzel * a meglehetősen materiallsztlkus felfogású panasszal Heltai mintegy az anyagi ellenérték függvényévé teszi a történetírási munkálkodást és produkciót. Hiába, Heltai üzletember ls volt, nemcsak hittérítő és történetiről 6

)Dec. II., L. I. (1773) 131. 7) Ezt a meleg szeretetet Heltai nem csupán a jobbágy iránt érzi: minden emberi szenvedés részvéttel teljes együttérzést kelt fel benne. Hogy csak egy példát említsek: I. Endre esetét. Ez a király már igazán minden tekintetben messze esett Heltaitól, mégis a legnagyobb részvéttel mondja róla, hogy a "szegény és köszvényes király a futásban fogva essék és tgen gonoszul tárták őtet a fogságban: és mindjárást meghala". (Toldy, 165., Varjas, 84.) 8^(Toldy, 203., Varjas, 116. ) Heltai a király valami legelső kötelességének látja a "szegénység" védelmét. Pl. Mátyás azért akar leszámolni a Frangepánokkal, mert ezek "erőssen nyúzzák vaia a szegény népet, nem sokat gondolva a királlyal". Toldy, 412. Varjas 289.) Heltai mintája: Bonfini a Frangepánoknak csak latrociniumai és rapina-iról tud. (D. IV., L.I. (1773) 421.) - Heltai krónikája nagyban hozzájárult a jobbágy-barát Mátyás-kép kialakításához és elterjesztéséhez a magyar népben. A király nemzetnevelő és kulturális feladatait Mátyás egyénisége, kormányzása méltatásával kapcsolatban szögezi le: Mátyás "dicséreti" -be, de még inkább Bonflnitől függetlenül a bevezetésben, mint már említettem. A Drávaparti beszéd Bonfini

, D.H., L.VB. In quem igitur miseri arma sumpslstls, in mene, an divi Stephanl successorem: ac Regem vestrum, omnium ordinum suffragi is optatum; Si in me, quando homo sum, slcaril estis et homlcidae, si in Regem, et Stephanl successorem, prophanl parrlcldae estis, omnibus 116 Helta

i (Toldy, 203.) Ihol vagyok vitézlő férfiak! kicsoda közü letek, ki kezét akarná vetni a királyi vérre? kicsoda akarná tü közzületek azt bántani, kit a szent Istvánnak szentsége ez méltóságban hozott? Kicsoda akarná tüközzületek a királyi felséget megfertőztetni, holott tudjátok, hogy a fejedek