Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

Magyar nyelvű, népszerűsitő, polgári magyar- és világtörténetirás Erdélyben

mond különben, e zsinat császára, "igen jámbor vaia az világ szerint" (I!), de lelkében tiszta pápás volt és Krisztosnak fő ellensége. " (1410-hez, 37. ) Annál nagyobb megelégedéssel regisztrálja, hogy Ziska valahol papot, barátot talál vaia, mindenütt öli vaia őköt", hogy lerombolja a csehországi klastromokat, "a férget mi^d kiölé belőle". (1414-hez, 38.), és "Sléziában" is nem külömben rontá az ördög tagjait". (Csúnya, gyűlölködő "corpus" hasonlat!!, az egyházat Krisztus tagjaiként felfogó képnek gyűlölködő visszájára forditása. (39., 1414-hez.) - Már emiitettem, hogy Konstantinápoly katasztrófáját "érdömlé a görögöknek az ő bálványoz ás ok, kit az úristen véghetetlenül szokott háborgatni". Ehhez a gyászos eseményhez füzl Magyarország jövőjéről mondott pesszimisztikus jóslatát, melyet már idéztem. (48., 1453-hoz. ) - "Szintazért" vesztették el a magyarok a Tóth Mihály által visszafoglalt Szegedet, "az úristen nem tartá őket sok ideig benne, mert az isten igéjének hirdetőjét kiüzé onnat, kit a török nem bántott". (1552-höz, 64. ) Fráter György 1552-ben (és ad. 1556.) Izabellát Erdélyből "baráti álnoksággal kibeszéllett vaia", hogy ő legyen Erdély ura. (3. és 65. ) Felekezeti ilapon ítéli meg Bencédi szereplőit is: Szent Istvánt és Zsigmondot már láttuk, s igen igazságtalan, mikor a Kapisztrán által toborzott kereszteseket igy intézi el: "De ebből igen kevés haszon következők a keresztyénsignek ótalmára" (47.), his :en ismeretes Kapisztrán és kereszteseinek döntő szerepe Nándorfejérvár megvédésénél. Ferdinánd "regnál ... oly szerencsével minemőt isten neki adott". (65. 1557-hez) "Izabella királyné asszony ... istennek rendelése szerint három urat vágata le" (1558. szept. 22-én. 66. ) - De Szigetet 1556-ban a törökök "meg nem veheték, mert Isten lőn ótalmok". (65. 1556-hoz) - Boszniában Zsigmond magyar serege azért szenved vereséget, "mert nem ad vaia isten jó szerencsét a királynak, hogy az ő igyinek ellensége vaia" (t. i. a huszitizmusnak, 36. ) és Ziska is jóllehet félszemű vaia, de mindezáltal az istennek segétsigéből igen megveré Zsigmond királyt. Azért Ziska többet láta a félszemmel, honnemmlnt Zsigmond király a két szemével. " (36. ) Viszont nem emlitl Isten közvetlen beavatkozását Kálmán - szerinte igen rossz - király sorsába, ki az oroszok ellen hadakozva "szigyent valla, mert egy asszonyi állat veré meg őtet mint egy Holofernest... E Kálmán királyt végre osztán megölé az önnön orvossá. " (23. ) ^Ahhoz a Németihez - Balassi Menyhárt sógorához, kora egy jellegzetes, erőszakos várúr- és főkatonájához -, ki a protestantizmus egy lelkes propagátora volt, s maga is forditott zsoltárokat. (Pintér 11/1930./177. és Horváth J., Reformáció, 134136.) Szvatoplukot Árpád követével egész nalvul "nagyságodnak" címezteti, a korabeli nagyuraknak, majd az erdélyi fejedelmeknek cimével. (12. ) Bencédi kitalálása, hogy "vaia pedig Vazul igen szép effiu" (16. ), de forrása nyomán írja: "kit a Szent Estván az ő vásottságáért Nyitrába a tömlöcbe tarta vaia. " (u.o. ) II. István "olyan kegyetlen valamint az atyja, ennekokáért senki őtet nem szereti vaia. " (23. ) - Bajor Ottót "kllgazltták az országból, mint kevély németet". (29. ) Erzsébet királyné V. László koronázása után a szent koronát nem viteti vissza Visegrádba "hanem az előkötőbe elrejté. " (41. ) Erről az epizódról véletlenül kimerítően tájékoztat Helene Kottanerin, de a nép valahogy igy képzelte el ezt a kalandos korona-elvitelt. Heltai még többet is ad a néphiedelemből. - ítélettel sem fukarkodik Bencédi: Szent Istvánról, Zsigmondról, a konstanzi zsinatról alkotott véleményét már láttuk, de birál ő olyanokat ls, kik nem vallási szempontokból vonták magukra haragját, igy Kálmán királyt, II. Istvánt, II. "Ottokárost", kit "érdöme szerint" győzött le V. István. Megemlíthető még, hogy Bencédi szól a székely rovásírásról, s hogy 107