Szelestei Nagy László: Bél Mátyás kéziratos hagyatékának katalógusa.

Bél Mátyás kéziratos hagyatékáról

1684-ben, 300 éve született Bél Mátyás, a 18. századi Magyarország talán legjelentősebb tudósa. Munkássága szinte valamennyi tudományterületet érintette. Pedagógus és tudományszervező, a korszerű pietista irányzatot képviselő evangélikus lelkész. A legjelentősebbet azonban Magyarország földrajzi-történeti leírásával, valamint a tudományos igényű magyarországi történetírás kialakításában játszott úttörő munkájával alkotta.

1 Jelentőségét, értékelését eddig is sok tanulmány próbálta már felvázolni, ára mindeddig nem tudtuk, hogy mit tartalmaznak hátrahagyott kéziratai. Több mint egy évszázad telt el az . . 2 első, s azóta egyetlen róla szóló magyar nyelvű monográfia megjelenése óta. Az évtizedekkel ezelőtt, vagy annál is régebben leírt adatok a sűrű, gyakran pontatlan átvételek, alakítgatások miatt gyakran eltorzultak. S mivel a cikkek, tanulmányok szerzőinek nem jelentéktelen része a forrásokig nem tudott, vagy nem akart visszanyúlni, egyre csak gyarapodott a téves adatok száma. Tudomásunk szerint a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete az elmúlt évtizedekben kétszer is napirendre tűzte Bél Mátyás műveinek feldolgoztatását, a kiadatlanok publikálását. Sajnos az alapvetést, vagyis Bél Mátyás kiadott és kéziratban maradt műveinek jegyzékét, hagyatékának számbavételét nem végezte el senki. Katalógusunk e régi hiányt óhajtja pótolni. Eredetileg a teljes hagyatékot szerettük volna feldolgozni, vagyis a Pozsonyban, Esztergomban és Budapesten őrzött hagyatékrészeket is. A pozsonyi anyaghoz a könyvtár épületének átalakítási munkálatai miatt évek óta hiába próbáltunk hozzájutni, ezért arról köte-