Égető Melinda (szerk.): Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17–19. századból.
Bevezető
bíró székét a földesúr elismerte, mint az úriszék legalsó fokát. Szép számmal találni erre példát az Úriszék c. forráskiadványban, elsősorban a Batthyány uradalomból. De erre utalhat a Baconaki szőlőhegy artikulusai között az a földesúr részéről tett kiegészítés is, hogy "...a* heglmester es eskűtek minden kantorban tőrvent szolgaltasanak... Az egységes gyakorlat hiánya azonban e kérdésben is megmutatkozik, mégpedig elsősorban abban, hogy egyes helyeken még a 18. század derekán is megengedték, hogy másodfokon fogott bírák ítéletét kérhessék a peres felek, és csak azután forduljanak a földesúr bíróságához, ha ezek döntésében sem tud valamelyik peres fél megnyugodni. Másutt viszont már a 17. században is tiltották a fogott bírákhoz való folyamo117 dást. ' A 17. században az artikulusok már bármelyik fél számára biztosítják - nyilván a földesúr akaratából - hogy S*i mPil ft T novumot apellál.lo n. vagyis a per újrafelvételét kérje. Egyes hegytörvónyek szövegezéséből világosan kiderül, hogy a földesúr valósággal ösztönözte a szőlőbirtokosokat arra, hogy ne nyugodjanak meg a helység ítéletében, hanem fellebbezzenek. A helységek ezzel szemben mindent megtettek, hogy megakadályozzák a per továbbvitelét az úriszékhez. Egyes helyeken valószínűleg bírság kiszabásától sem riadtak vissza. Erre utal pl. a Diási ós Vonyarci hegy artikulusainak 3« pontja is: "Ha penig valamelik fél ezeknek törvényeket appellálja az földes ur székire, birsága nélkül ur széki118 re viheti..." Fontos 17. századi változás az is, hogy a hegybíróság ítéletével elégedetlen panaszosok nem fordulhattak az úriszéket megkerülve más, magasabb bírói fórumhoz: "Más judex ordináriustul valaki novumot impetrálna és nem a földesuraktúl, annak hely nem adatik." 1 1^ Ab úriszék illetékességének kicsikarása a szőlőkkel kapcsolatos ügyekben nem utolsó sorban azért is fontos volt a földesúr számára, hogy a különböző kihágásokért jelentős büntetéspénzeket zsebelhessen be. A korábbi időszakban, a közös47
