Égető Melinda (szerk.): Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17–19. századból.

Bevezető

ség által kiszabott ítéletek elsősorban az okozott kár megté­rítését célozták. A büntetés legtöbbször a kártévő eszköz el­pusztítása, a kártévő ruháinak elkobzása vagy alacsony pénz­bírság kiszabása volt. Végső esetben viszont, aki méltatlan­nak bizonyult a közösségi tagságra /pl. többszöri lopást el­követők/, azt szőlejének elvesztésével büntették. A földesúri fennhatóság kiterjesztésével a földesúr magának követelte a helységet illető bírságok nagyobbik részét. Pénzbeli jövedel­meinek emelése érdekében jócskán meg is emelte a kiróható bír­ságok mértékét. Ez a törekvés igen szemléletesen tükröződik abban, hogy az a néhány bírság, amely továbbra is teljes egé­szében a helységet illette, illetve az eljáró hegybírót és esküdteket, a 17. században maximálisan 1 forint, a 18. szá­zadban általában 4 forint volt. ízzel szemben azok a bírságok, amelyeknek kétharmada a földesurat ilette, 2 forinttól 24 fo­rintig terjedtek. Azok viszont, melyek teljes egészükben a földesurat gyarapították, 20 forint körül voltak. A 17-18. században már arra is találunk példát, hogy a közösségi ér­dek megsértése miatt kijáró szőlőbirtok-elvesztést is meg le­120 hetett váltani pénzzel. Csupán abban az esetben nem volt megváltható, ha a földesúr érdekeit sértette az ügy. Pl. ha valaki parlagon hagyta szőlejét, vagy a hegyvámot "vakmerő engedetlenségből" nem adta meg termése után. A hegybíróságok hatáskörének megnyirbálása a 18. szá­zad második felében, a megyei szabályozásokban érte el te­tőpontját. Zala megyében például 1753-ban kimondták, hogy "... Semminemű Törvént, akár mely Pörlekedő fél Kérésséreis a' hol Földes Uraság vagyon, annak vagy Tisztének Commissiója nélkül ne tegyenek, a* minémű Törvént tesznek pedig, a' mint már főllebb meg iratott, Minek előtte az Földes Uraságnak, vagy Tisztének referállák executioban ne vegyék ..." /L. e kötet 16. sorszámú szövegének 30. pontjában./ Hasonló állás­pontot rögzít az egy évvel későbbi kiadású dunaalmási hegy­121 törvény 12. pontja, majd több későbbi hegytörvény is. Míg 48

Next

/
Thumbnails
Contents