Égető Melinda (szerk.): Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17–19. századból.
Bevezető
tetlenségét, bírságot helyezve kilátásba azok számára, akik "... Szöllő Hegyen az Mestert és Eskütteket /:igazságot szolgáltatván:/ feslett nyelvességtül meghamisétotta vagy meg 113 sziggya..." , ha pedig "Valaki szőlőhegyen hegymesterre támad és az ő tilalmának helyet nem ád és ellene szőlejében munkálkodnék szőleje vesszen el..." 11 4 Bár az elöljárók személyének sérthetetlensége régi szokásjognak tetszik, a 17-18. században már minden bizonnyal kétélű fegyver volt, hiszen a hegybíró gyakran a földesúr embere volt, de ha nem is az ő választottja, képviselnie kellett az úr érdekeit /is/. A szőlőbirtokosok egymás közti peres ügyeit a helységek saját hatáskörükben intézték. A 18. század derekáig valamenynyi hegytörvény kimondta, hogy minden szőlővel kapcsolatos peres ügyet a helység színe előtt, "in facie loci" kell elkezdeni, s bírságot helyeztek kilátásba azok számára, akik a hegybíró székét megkerülve, egyenesen a földesúr bíróságához fordultak. A 16. századtól általánosságban egyre erősebb törekvés volt tapasztalható a földesurak részéről, hogy a jobbágyok egymás közti pereit is az úriszék hatáskörébe vonják. A hegybéli helységek esetében azonban ez egyáltalán nem bizonyult könnyen kivitelezhetőnek. Egyes hegytörvényekből úgy tetszik, hogy a földesúr a hegybíróságtól függetlenül is tartott törvénynapot a szőlőhegyen. Ide - a helységet megkerülve - bárki, bármilyen panasszal elmehetett. E törvénynapokat általában szüretkor a dézsmások tartották: "Minden szüretben a földesúr peressénél törvények szolgáltassanak minden harmadnapban az hegy igazságát beszedők előtt, kártételek, hajtogatások, szitkozódások beadássok és ezekhez hasonló dolgok végett, adósságrul is." 1 1' A helységek azonban nyilván körömszakadtukig védelmezték bíráskodási jogukat, s ez a harc, ha nem is kivétel nélkül, de általában eredményesnek mondható. A 17-18. századi hegytörvényekből kiderül, hogy a helységek elsőfokú joghatóságként továbbra is működtek. Ez egyes uradalmakban szervezetileg is formát öltött ely módon, hegy a hegymester vagy hegy46