Égető Melinda (szerk.): Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17–19. századból.
Bevezető
ügyeiben. A begybéli helységek artikulusainak tartalmi áttekintése során az tapasztalható, hogy egy-egy helység 17-18. századi törvényeinek kb. egyharmada-fele a peres ügyek esetében, a többi pedig az igazgatási és rendészeti ügyekben követendő gyakorlatot kodifikálja. Ezek alapján megállapítható, hogy a helységek funkciója - a faluközösségekhez hasonlóan a bíráskodás és igazgatás együttes gyakorlása volt a közösséget érintő valamennyi ügyben. E funkciók gyakorlása eredetileg az egész helységet együttesen illette meg. A hegytörvények írásba foglalásának idején az intézkedési jogot már túlnyomórészt a választott vezetőség gyakorolta. Bizonyos kérdésekben való döntés azonban továbbra is az egész helység színe el é tartozott. Ilyen volt például legtöbb helyen az adásvételek nyilvános felvallása. Több kérdésben viszont egyaránt ítélkezhetett az egész helység vagy csak a hegybíró és az esküdtek: "Ha kinek mi igazitása vagyon az hegységben, egyéb napokon is kiviheti az hegységet, avagy csak ezen helységbeli esküdteket és birákat is az hegymesterekkel együtt, azok is elegendő igazítást tehetnek." 11 1 Az azonban, hogy a szuverenitás tulajdonképpen a közösséget, illetve annak minden tagját egyformán illeti, kiviláglik abból is, hogy a helységbeli szőlősgazdák nemcsak becsüknél helyettesíthették az esküdteket, hanem ha a pereskedők közül valamelyik fél nem volt megelégedve az elöljáróság által hozott ítélettel, akkor joga volt fogott hel y112 ségbeli gmberekkel is meg l&ttfltsi. Vagyis a vezetőség nem a közösség felett álló kiváltságosok testülete, hanem az ügyek intézésével megbízott tagok csoportja. De ugyanígy mások is elnyerhetik ezt a megbízatást. Ezt erősíti az is, hogy a hegytörvények túlnyomó részében a"hegysóg n vagy "helység" egyaránt jelentheti az egész helységet /közösséget/ vagy csak a választott elöljáróságot. Néha még a szövegösszefüggésből sem derül ki egyértelműen, hogy az adott esetben melyikről van szó. Itt említhetjük meg azt is, hogy az artikulusok kivétel nélkül garantálják a hegybíró és az esküdtek személyének sérthe45
