Égető Melinda (szerk.): Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17–19. századból.

Bevezető

feléből. /Teljes terjedelmében közölve e köteben 22. sorszám alatt./ Ez a rendtartás követelményeit tekintve semmiben sem marad el az erdődi és nagykárolyi rendtartásoktól. Az Alföld túlnyomó részén nincs tudomásunk hegyközségek /helységek/ létezéséről. A nagy mezővárosokban, ide értve Szegedet is, a szőlőhegyek irányítása a 18. századig mindenütt kétségtelenül a városi elöljáróság hatáskörébe tartozott. A Duna-Tisza közén a későbbiekben sem keletkeztek a debreceni kertsógekhez^* hasonló szervezetek. A szőlők adásvételével, zálogosításával, öröklésével kapcsolatos szabályokat időről időre a város elöljárósága állapította meg, illetve a szükséghez képest módosította. Ezeket a határozatokat statútumokban rögzítették. Hasonló módon szabályozták a rendészeti kérdéseket is. A 18. században, a földesúri hatalomnak az Alföld jelentős részén történt megerősödését követően egyes pontokon történtek kísérletek szőlőhegyi rendtartások bevezetésére, sőt, bizonyos szervezetek kiépítésére is. Ezek azonban, kevés cc kivétellel, sikertelenek maradtak. Annak ellenére azonban, hogy azok a rendtartások és hegyközség-szerű intézmények, melyek az Alföld területéről kimutathatók, kivétel nélkül 18. századi képződmények, nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a mellékelt térképlap tanúsága szerint az egyes szőlőhegyi szabályzat-típusok elterjedésében gyanúsan kirajzolódni látszik a hódoltsági terület ékje, különösen annak nyugati határvonala. /A keleti területek esetében egyelőre adatok hiányában semmi bizonyosat nem mondhatunk./ Ennek alapján arra is gondolhatunk, hogy egy korábbi időszakban a Dunántúl keleti része, sőt esetleg a Duna-Tisza köze is lehetett "hegységes" terület. Arra nézve, hogy a Dunától keletre, illetve a nyugatra eső országrész /ide értve Északkelet-Magyarországot is/ fejlődésében, a szőlőhegyek irányítási módja tekintetében volt-e "eredendő" /esetleg koraközépkori gyökerű/ különbség, egyelőre nem tudunk választ adni. Mindez azonban arra figyelmeztet, hogy történeti fejlődésében szemlélve a kérdést, a szőlőhegyek rendjének szabályozása, illetve az irányítás módja 23