Égető Melinda (szerk.): Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17–19. századból.
Bevezető
részén is hatottak azok a fejlődési tendenciák, amelyek a közép- és nyugat-dunántúli területeken a hegyközségek kialakulásához vezettek. Az árutermelés kedvező feltételei azonban nagykiterjedésű majorsági szőlőbirtokok kiépítésére csábították a földesurakat. Ennek következtében a szőlőhegyeket irányító közösségi intézmények többségét fokozatosan elsorvasztották. Erre utal a munkácsi Páli hegy szabályzata, melyből az derül ki, hogy a közösség intézményi működése még fennáll, de a szabályzat megfogalmazásának módja már közelebb áll a földesúri rendtartásokhoz, mint a hegybéli helységek artikulusaihoz. 5 1 A majorsági borárutermelés kiterjesztésével a földesuraknak olyan termelői érdekeik támadtak, amelyeknek érvényesítését nagymértékben akadályozta volna egy, akár csak korlátok között is működő, autonóm irányító közösség. A rendtartásokon keresztül viszont zavartalanul biztosíthatták előjogaikat. /Ez utóbbiak érvényesítésének legmarkánsabb példáiként említhetők a gróf Károlyi Sándor által a 18. század elején az erdődi és nagykárolyi promontóriumokra kiadott szabályzatok. L. e kötet 20. és 21. számú szövegeit./ Ezekben a földesúr már egyenesen a szőlőhegy |ő. hegvbírá.1 ána k titulálja magát. Csakhogy a szőlőhegyi szabályzatok egyes típusainak földrajzi elterjedési területével kapcsolatban e századra nézve is kételyeink lehetnek. A Belényesy Márta által publikált beregszászi és kászonyi hegytörvények ugyanis arra utalnak, hogy a szőlőbirtokosok közösségi irányításának gyakorlata nem tűnt el teljesen az északkeleti részeken. Ugyancsak számolnunk kell helység-szerű szervezetek jelenlétével a bihari borvidéken, mégpedig oly mórtékben, hogy ennek kisugárzási pontjai megfoghatók a területtel kapcsolatban álló tiszántúli területeken, nevezetesen a Hajdúságban, ide értve Debrecent is. Ugyanakkor a Dunántúlon is szép számmal találkozunk földesúri rendtartásokkal, instrukciókkal a 18. századból. Ennek jellemző példája a csurgói Festetics uradalom által a szentmihályi, földvári, kákonyai, látóhegyi és unombánomi szőlőhegyekre kiadott vagy kiadni tervezett rendtartás a 18. század második 22
