Égető Melinda (szerk.): Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17–19. századból.

Bevezető

részint teljes terjedelmünkben közölve azokat.

2* így hát első lépésként számbavettem a már közzétett anyagot. Ennek eredményeként megállapítható volt, hogy az eddig publikált szőlőhegyi szabályzatok száma összesen 32. A nemrég megkezdett kutatás eredményeként újonnan feltárt anyag pillanatnyilag ennek 2*5 mintegy a kétszerese. 7 Ezek részint saját levéltári kutatásaimból származnak, részint pedig kollégák szívességéből jupá tottak kezemhez. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy az eddig összegyűlt anyag csupán töredéke nemosak az egykor létező, hanem a levéltárakban, múzeumi adattárakban és magántulajdonban még ma is lappangó anyagnak. Különösen sajnálatos, hogy mindezideig fehér foltként szerepel Erdély területe, a— honnan értékelhető forrásanyag eddig nem áll rendelkezésemre. Ez a kötet szerény válogatást kíván nyújtani az eddig összegyűlt anyagból. A feltáró munka természetesen tovább folyik. A régebben publikált és újabban előkerült anyag azonban máris alkalmasnak látszik bizonyos következtetések levonására. A szerteágazó problémakörből az alábbiakban csupán két kérdést szándékozom kiemelni. Az egyik a szabályzatok, közvetve a hegyközségek eredetének problémája, a másik pedig a paraszti önkormányzat tükröződése a hegyközségi törvényekben. I. A szőlőhegyi szabályzatok típusai, kialakulásuk ofraj, éq egymáshoz 7J.sz9RjnA Szőlőhegyekre, az ott folyó művelésre, a birtoklás rendjére és számos más kérdésre vonatkozó írásos rendszabályok szép számmal ismertek, mégpedig igen tág Időhatárok között és változatos területi eloszlásban. Az azonban már a korábbi kutatás előtt is világos volt, hogy ezek a szabályzatok egyszersmind nem mindig hegyközségi artikuluso

k. Ez utóbbiak a szőlőhegyi szabályzatoknak csak egyik fajtáját képezik. Emellett még van két másik iss a földesúri rendtartáso

k és a városi statútumo

k. Röviden összefoglalva, a három szabályzattípust a következő ismérvek jellemzik: 10