Égető Melinda (szerk.): Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17–19. századból.
Bevezető
sonló a helyzet a Jogtörténet esetéhen, mely zömében a hegyközségekre vonatkozó törvények és rendeletek alapján közelíti meg a kérdést. A településnéprajz pedig a ténylegesen létrejött hegyközségi települések kialakulásának és fejlődésének vizsgálatára helyezi a hangsúlyt. Ez azonban szintén csak az 21 utóbbi százötven-kétszáz évet foghatja át. A hegyközségek történetében viszont - a 14-15• századtól számítható kialakulásuktól kezdve 20. századi utóéletükig - több fejlődési fázis gyanítható, melyeknek során az intézmény Jellege, funkciója is változhatott. Ily módon az utóbbi százötven-kétszáz év anyagának önmagában való vizsgálata egy bizonyos ponton túl nem vezethet eredményre. Annál is inkább, mivel ebben az időszakban már - a kultúra más Jelenségeihez hasonlóan - egymás mellett, mintegy "összetorlódva" találjuk a különböző fejlődési fázisokban megrekedt, illetve más-más fejlődési irányt vett^ s ennek megfelelően működő intézményeket. Ebben a helyzetben csak a néprajz, a gazdaságtörténet, a településtörténet és a Jogtörténet által nyújtott anyag, valamint a kérdéssel kapcsolatban feltárható további írott történeti források komplex elemzésétől remélhető a hegyközségek kialakulásának, az azóta eltelt évszázadok alatt betöltött funkciójának, illetve ezek változásainak Jobb megértése. Első lépésként legkézenfekvőbbnek látszott a hegyközségi szabályzatok elemzése. Ez ugyanis a legegzaktabb forráscsoport, mely viszonylag nagy mennyiségben áll rendelkezésre, és lényegéből adódóan e szabályzatokban kész adatokat találunk ezen intézmények szerve22 zeti felépítésére, működésére vonatkozóan. Ez a megfontolás f indította el 1982 nyarán a szőlőhegyi szabályzatok kutatását. 23 A szőlőhegyi szabályzatok forrásértékére már régebben felfigyelt a kutatás. A századforduló éveiben megjelenő Magyar Oazdaságtörténelmi Szemle évfolyamaiban viszonylag szép számmal tettek közzé hegyközségi artikulusokat és rendtartásokat. A későbblek során különböző szerzők, szórványosan ugyan, de publikáltak szőlőhegyi szabályzatokat, részint kivonatosan, 9
