Staud Géza: A magyarországi jezsuita iskolai színjátékok forrásai, II.

Kollégiumok - XI. Jaurinum (Győr, Raab)

XII. JAURINUM (GYŐR, RAAB) 1627- 1773 A győri jezsuita kollégium kezdeményezője Dallos Miklós győri püspök volt, aki Bethlen Gáborral folytatott diplomáciai tárgyalásai során szerzett az udvarnál érdemeket. Emlékiratot szerkesztett, melyben Pázmány példáját követve, az egyházi állapotok javítását iskolák és papnevelő intézetek alapításában jelölte meg. Valószinűleg ez juthatott el a királyhoz, mert 1626. augusztus 5-én II.Ferdinándtól levél érkezett, melyben a király felhívja Dallos püspököt, gondoskodjék arról, hogy Győrött papnevelő intézet és gimnázium létesüljön, s ezek vezetésével a jezsuiták bízassanak meg. Dallos azonnal nekilátott a szervezéshez és mindenekelőtt a győri káptalanhoz fordult, hogy engedjen át házaiból és telkeiből megfelelő területet a rendház, a gimnázium és az új templom részére. S ekkor példátlan dolog történt: a káptalan megtagadta saját püspökének a király által támogatott kérését, és arra hivatkozva, hogy Győrött a földesúri jog a káptalané, s ezért ingatlanoknak idegen célra való felhasználásához nem járul hozzá. Ebben az állásfoglalásban a káptalant nem is annyira a jezsuitáktól való idegenkedés, mint inkább hatalmi és önző anyagi érdekek vezették. Az egy évig tartó értelmetlen s még a prímás akaratával is szembeszegülő ellenállásnak 1627. szeptember 20-án megjelent királyi oklevél vetett véget, amely az említett ingatlanokat /házak, telkek/ volt birtokosuk minden jogával és kiváltságával együtt