Staud Géza: A magyarországi jezsuita iskolai színjátékok forrásai, II.

Kollégiumok - XI. Jaurinum (Győr, Raab)

10 örök adományként a győri jezsuitáknak ajándékozza, a tulajdonosok kártalanítását pedig elrendeli. A tanítás ideiglenes helyiségben 1627-ben elkezdődött. De már az első év után oly nagy volt a gimnáziumba jelentkezők száma, hogy sürgősen ki kellett egészíteni a tanári kart és bőviteni a helyiségeket. Dallos Miklós 1630-ban bekövetkezett halála után, helyére Sennyey István veszprémi püspököt nevezték ki. Ő alatta fejezték be a rendház és a kollégium építését és kezdték meg a jezsuita templom munkálatait a káptalan szűnni nem akaró akadékoskodása közepette. A templom felszentelését 1642-ben már csak utódja, Draskovics György érte meg, s az ő püspöksége alatt végre helyreállt a béke is. A jezsuita kollégiumban szinielőadásokra szánt különterem is volt. A színház rendelkezett - főleg adományokból származó - megfelelő szcenikai felszereléssel és jelmeztárral, 1700-tól kezdve ugyanis a principia és a grammatica tanárának munkakörébe tartozott a szinpadi eszközökre való felügyelet is /habét curam rerum comicarum/. História Domusa a kollégiumnak nem maradt fenn, és csak szórványos adatokat szolgáltat a győri püspöki könyvtárban őrzött Diarium Collegij Jaurinensis Soaietatis Jesu post amissam Pragam Bohemiae Metropolim medias inter Bellorum tumultus aaptu. Anno Domini MDCCXXII Civoa f-inem huij Diarij vepevire est modernum statum Cvyptiae nostrae Jaurinensis. /Diar CJSJ/ így a műsor összeállítása mindenekelőtt a Litterae Annuaek és a programok alapján történt az 1629-ben bemutatott Sanctus Paulinus című darabtól kezdve az abolitióig. A collégium történetére vonatkozó szakirodalmat ld. Polgár Bibliográfiájában /57-58. p./.