Staud Géza: A magyarországi jezsuita iskolai színjátékok forrásai, I.

Bevezetés a magyarországi iskolai színjátékok forrásaihoz

12 Végeredményben tehát az iskoladrámákkal kapcsolatban közel 100 éve folyó irodalomtörténeti kutatás rengeteg adatot hozott felszínre és számos nehéz részletproblémát oldott meg. Ennek ellenére mégis az a különös helyzet, hogy a XVII. és XVIII. század magyarországi iskolai színjátszásáról lényegében alig tudunk valamit. Nem tudjuk, hogy a kollégiumokban mit játszottak, hol játszottak, mikor játszottak, kik játszottak, hogyan játszottak és kinek játszottak. Nincs áttekintésünk az iskolák műsoráról, a darabok származásáról, az előadások gyakoriságáról és nyelvéről, nem ismerjük a színjátékok időpontját, a szcenikai megvalósítás eszközeit és a közönséget. Nem tudjuk azt sem, milyen helyet foglalt el a magyarországi iskolai színjáték a kor társadalmának egészében és hogyan kapcsolódott a társállamok, valamint egész Európa hasonló megnyilatkozásaihoz . Mindez nem kíván az irodalomtörténeti kutatás kritikája, vagy az e téren elért eredmények lebecsülése lenni. Inkább azt kívánjuk hangsúlyozni, hogy az iskolai színjáték kutatása terén az irodalomtörténet elment addig a határig, amíg szemlélete, módszere és eszközei engedték és a magyarországi iskolai színjátszás kétszázéves múltjának feltárása voltaképp nem is tartozott feladatai közé. Az iskolai színjátékok mindeddig felderítetlen történetét más oldalról kell megközelítenünk: a színháztörténet oldaláról. Bár a két tudományágnak vannak érintkező pontjai /el-