Staud Géza: A magyarországi jezsuita iskolai színjátékok forrásai, I.
Bevezetés a magyarországi iskolai színjátékok forrásaihoz
11 tunk kellő figyelmet. A magyar- latin- és német nyelvű drámairodalom és színház végeredményben ugyanannak a társadalomnak kulturális megnyilatkozásai, annál is inkább, mert a hivatalos nyelv még e két évszázadban is a latin volt, másrészt mert ugyanebben a korban a nyelvi különbözőségek még nem jelentettek politikai jellegű nemzetiségi ellentétet az ország társadalmán belül. Ez a történelmi tény arra kötelez bennünket, hogy a kulturális élet jelenségeit ne nyelvi és nemzetiségi, hanem társadalmi oldalról közelítsük meg. Ha elzárkózunk a kor társadalmi realitásának megfelelő szemlélet kialakítása és ennek gyakorlati alkalmazása elől és továbbra is kirekesztjük művelődéstörténetünkből a latin és német nyelvű kulturális jelenségeket, nemcsak magunkat szegényítjük meg, hanem felidézzük azt a veszélyt is, hogy ezeket a területeket mások fogják a maguk részére kisajátítani. A kizárólag magyar nyelvű darabokra redukált kutatás tévedésére egyébként már 1955-ben Dömötör Tekla is felhívta a figyelmet, amikor rámutatott arra, hogy egy magyar nyelvű dráma elbírálásában metodikai szempontból a hazai latin és német nyelvű iskolai színjátékokat is számításba kell venni. Visszatérve az iskoladráma-kutatás eddig megtett útjának felméréséhez, a harmadik terület, ahol az irodalomkczpontú vizsgálatok gazdag eredményt hoztak, az egyes iskoladrámák eredetét, tematikáját, forrásait, összefüggéseit stb. elemző tanulmányok köre. E részletkérdések sokaságát feltáró filológiai értekezések végső fokon egy későbbi szintézis feltételeit ala16/ pozzak meg. '
