Huszár Gál: A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek és imádságok. III.

1034 Címe: Szent Ambrus doktornak és Ágostonnak hálaadó éneke, avagy a keresztyéni igaz hütről való vallástételek [ . ..] A himnusz nem vált gyülekezeti énekké. A Te Deum laudamus másik verziója (Téged Úristen, mi keresztyének dicsérünk) a II. rész prédikáció utáni énekei között található (22a), de csak az evangélikus énekeskönyvek veszik át (RMNy 513: 71a és 713:291). 5

1 Az Athanasius-féle hitvallás éneklése előtt (I, 93b) a 6a és 15b oldalakon lévő antiphonákat ajánlja. 52 Az evangelikus enekeskönyvek, összehasonlítva a reformátusokkal, az ünnepek gazdagabb, részletesebb felsorolását tartalmazzák. Az 1581-1582 táján kiadott perikópáskönyvből (RMNy 486) tudjuk, hogy az evangélikusok 29, szentekkel kapcsolatos ünnepet tartottak meg tradícióként. (Vö. SCHULEK Tibor, 1939,167.) 53 Az előfej: Délesti éneklések. 54 A 16. szazadból ismerünk olyan német gyűjteményeket, amelyekben az istentiszteleti szertartások (Kirchenordnung) és a gyülekezeti énekek (Geistliche Lieder) egy kötetben találhatóak. (Vö. Mi

3 (Martin Luther Ausgewálte Werke), München, 1950,467.) 5

5 Az 1561-es Reggeli éneklések nem mondható graduálnak, mivel csak prímarendet tartalmaz, vö. SCHULEK Tibor, 1970, 346. 5

6 FERENCZI Ilona (Magyar nyelvű gregorián a 16-17. században, in Zenetudományi Dolgozatok, 1985, 64-65) 29 kéziratos és nyomtatott graduált vagy graduál-jellegű énekeskönyvet sorol fel. Ehhez hozzátehetjük még az összegzésből kimaradt, 1602-1615 között keletkezhetett kolozsvári unitárius énekeskönyvet (RMNy 983). 5

7 RMNy 26-Bod Péter híradásából ismert (1766, 258). 5

8 RMNy 886. 5

9 BORSA Gedeon, 1983,73. 6

0 SCHULEKTibor, 1970, 351. 6

1 BORSA Gedeon, 1983,41-42. f\7 A Krisztus feltámadó, mi bűnünket elmosá, és kiket (I, 283a) kezdetű húsvéti himnusz címe: A Krisztusnak feltámadásáról régi közönséges dicséret. Huszár Gál itt egyértelműen a katolikus eredetre céloz. Nála található meg először egyes szertartásrészek magyarra fordított magyarázata, pl. antiphona, „azaz a psalmusokban való versöknek igazgatására való elöljáró vers" (I, 6a); collecta, „azaz híveknek közönséges könyörgések" (I, 200b). 6

3 SZELESTEI N. László, Töredékek a pécsi Püspöki Könyvtár formuláriumának kötéséből, in MKSz, XCVIII (1982), 96. 6

4 DOBSZAY László, A magyar GraduáUrodalom első emléke, in MKSz, XCVIII (1982), 110. 6

5 SCHULEK Tibor (1970, 348) szerint Huszár Gálnál a príma szó csak egyszer fordul elő, egy karácsonyi antiphonánál (I, 165a). A 165a lapon csakugyan ez olvasható: ,.reggel a prímára való hymnust CXLVI. levélen találod meg." Azonban a príma szó előfordul még az I. rész 249b, 306a és 323a oldalán, tehát Huszár Gál nem matutinumnak nevezi a reggeli istentiszteletet (vö. német Mette), hanem reggeli rendtartásnak, illetve prímának.