Huszár Gál: A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek és imádságok. III.
1015 lapításra jutunk, hogy az 1560-as felépítése tekintetében több hasonlóságot mutat a debreceni énekeskönyvekkel, 13 0 mint az 1574-essel. Még az 1560-as felfedezése előtt, Vaijas Béla szinte látnokí pontossággal adta okát az 1560-as és az 1574-es eltéréseinek: .Huszár azért nem beszél az 1560. évi kötetről, mert azt maga sem tekintette sajátjának, amolyan bevett , hivatalosan egyházilagjóváhagyott, kis ének-kiadvány volt ez, amelyben egyébként sem igen láthatta az 1574-ben közzétett nagy, kétrészes, graduálé és nép1 1 1 énekgyűjteményének igazi előzményét." Az egyes énekeskönyvek, énekszövegek leszármazási sztemmáját csak a szövegek összehasonlító vizsgálatával készíthetjük el — ezt a munkát egyelőre nem sikerült elvégezni. Az énekeskönyvek fokozatos bővülését, az énekek vándorlását, a két énekeskönyv-típusnak, az evangélikusnak és a reformátusnak szétválását jól szemlélteti az énekcsoportokon belül elhelyezkedő énekek sorrendje, tömbösödése. Az egyes énekcsoportokat az 1574-es sorrendjében külön-külön (ahol lehet táblázat segítségével) elemezzük. Szövegek összehasonlítására egyelőre csak az 1560-as és 1574-es tekintetében vállalkozunk. 6.1. Katekizmusi énekek [L. a 3. táblázatot!] Az 1574-eshez hasonló katekizmusi énekcsoport csak az 1582-esben található. A többi 16. századi énekeskönyvben ezek az énekek viszonylag egy tömbben, a szentegyházi és prédikáció utáni dicséretek között vannak. Táblázatunk, melyet a Szegedi Számítógépes Verstörténeti Csoport segítségével készítettünk, az 1574-es sorrendjében közli az incipiteket. Az egyes kezdősorok mellé rendelt szám azt mutatja, hogy az ének a megadott énekeskönyv megadott énekcsoportjában a hányadik helyet foglalja el. Ha az ének nem a megadott énekcsoporton belül helyezkedik el, x-jelet tettünk, ha pedig nincs meg az énekeskönyvben, - -jelet. Az 1560-as, 1566-os, 1569-es és az 1590-es énekeskönyvek az énekek tömbösödése szempontjából egy csoportot alkotnak, csak a szorosabb értelemben vett káté-énekek vannak egymás után: a Tízparancsolat van elől, majd a Miatyánk és a Credo (Luther Kiskátéjának sorrendjében 13 4). Bornemisza (1582) többnyire az 1574-es rendjét követi, 1 3 az 1593-as pedig, mivel minden éneket az ünnepek köré csoportosít, nem ad külön káté-ének csoportot. 6.2. Karácsonyi énekek [L. a 4. táblázatot! ] A 16. századi énekeskönyvek a karácsonyi énekekkel (köztük az adventi énekekkel) kezdik az egyházi év ünnepeit. Kivétel az 1593-as, mely külön adventi énekcsoportot is tartalmaz. Ha leszámítjuk az 1560-ban még hiányzó verseket, vagy a később hittani elvek miatt elhagyott énekeket, 13 6 ugyancsak arra a következtetésre jutunk, hogy az 1574-es kiadás nem követi az 1560-as, 1566-os és 1569-es sorrendjét, az 1593-as pedig (Huszár Gálhoz hasonlóan) új énekrendet alakít ki, és jelentősen bővíti anyagát. 6.3. Újesztendei énekek Az 1574-es kiadásban csupán bővítés történik: Huszár Gál a korábbi énekeskönyvektől eltérően nem egy éneket (Nékünk születék mennyei király, kit Üdvözítőnknek), hanem kettőt közöl (a Megteljesité az A tyaIsten kezdetűvel bővít, akárcsak Bornemisza). 6.4. Nagypénteki és húsvéti énekek [L. az 5. táblázatot! ] A fentiekhez hasonlóan táblázatunk az énekek hagyományozódása tekintetében az 1574-es kiadás különállását mutatja. Annyi kiegészítést tehetünk még, hogy az
