Huszár Gál: A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek és imádságok. III.
1016 1560-asban a 8. helyen, az 1566-osban és az 1569-esben pedig a 9. helyen a Hálaadásokkal énekeljünk kezdetű ének áll, mely az 1574-esben a Krisztus mennybemeneteléről szóló dicséretek között szerepel. 6.5. Krisztus mennybemeneteléről énekek [L. a 6. táblázatot!] Következtetésünk most is ugyanaz, mint eddig. 6.6. Pünkösdi énekek, prédikáció előtt [L. a 7. táblázatot!] Az 1560-asban, az 1566-osban és az 1569-esben nincs külön pünkösdi ünnepi csoport. Az 1560-as ebben az esetben mégis egyenes ági előzménye az 1574-esnek. Az 1574-esben 8 pünkösdi ének van. Az 1560-asban, a kötet legelején, ebből 4 éneket találunk, A Szentlélek ajándékáért való könyörgések a prédikáció előtt cím alatt. Hogy miért a kötet elején? Mert e pünkösdi énekek prédikáció előtti énekek is egyben. Mindenesetre az 1566-os és az 1569-es e csoportot nem veszi át. Az 1574-esben 4. és 5. helyen lévő ének a korábbi énekeskönyvekben a prédikáció utáni énekek között szerepel. Huszár Gál saját szerzeményének, a Könyörögjünk az Istennek Szentlelkének kezdetű pünkösdi énekének 1560-ban még nem találja meg későbbi helyét, s berakja az újesztendei dicséretek mögé; az ének címe is azt mutatja, hogy e darab kötetbeli helyét a szerző 1560-ban még nem érezte megfelelőnek: Precatio ad Deum Spiritum Sanctum ante sacram concionem. Talán nem túl merész az a feltételezés, hogy énekét már az énekes137 könyv nyomtatása közben szerezte. Mindenesetre az 1566-osban és az 1569-esben már a megfelelő részben van: az ünnepi énekcsoportok után, a pünkösdi énekcsoport helyén. Persze, mivel ezen énekeskönyvek csak ezt az egy pünkösdi éneket adják, s a többit más helyeken szétszórva közlik, nem egészen jogos külön pünkösdi énekcsoportot megkülönböztetni. Külön meg kell jegyeznünk, hogy Bornemisza énekrendje ebben a csoportban lényeges módon eltér Huszár Gálétól; továbbá Bornemisza a 9. és a 10. helyen az 1574-es 2 adventi (príma) himnuszát is betoldja. 6.7. Prédikáció utáni énekek Az 1574-esben a korábbi énekeskönyvekhez képest a legnagyobb bővítést a prédikáció utáni dicséretek csoportjában találjuk. A korábban ismert anyagot Huszár Gál átszerkeszti, új énekrendet hoz létre. Az 1560-as, 1566-os és 1569-es kiadás ebben az esetben is egyformán csoportosítja az énekeket. 6.8. Zsoltárok Az 1574-es 21 psalmusszal bővíti az 1560-as zsoltár-csoportját. Először 1574-ben jelenik meg nagy számú (7) Sztárai zsoltár. Két esetben megváltoztatja korábbi zsoltár-besorolását: elhagyja a túl hosszúnak és túl szabad parafrázisnak tartott Szkhárosi Horváth-féle 2. psalmust (Mind e világnak ím esze veszettA 13 8 s helyette Zeleméry László Zúgódik, dúl-fúl magában e világ kezdetű parafázisát közli. Az 1560-asban négyszer is szerepel az 50.[=51.] psalmus, ebből a harmadikat, Szegedi Lajos Légy irgalmas Úristen minekünk (II, 26b) kezdetű parafrázisát 1574-ben a prédikáció utáni énekek közé rakja, nem is utalva annak zsoltár voltára. Sőt címe (Azonról) mintha azt mutatná, hogy ezt a könyörgést is, mint az előző éneket (Kegyelmes Úristen), a pogányok kegyetlenkedése ellen kell a keresztyéneknek énekelniük. Ugyanakkor a Magasztallak én Istenem (II, 70a) kezdetű ének a 76.[=77.] psalmus után következik, Más dicséret, azon rendbeli dologról címmel. Ebben csak Bornemisza követi, míg az 1566-os és 1569-es énekeskönyv Cantio optima címmel a vegyes dicséretek közé osztja, vagyis nem tartja a 77. psalmus parafrázisának.
