Huszár Gál: A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek és imádságok. III.

1014 sának harmadik oka, mint mondja,"hogy „az én megholt Atyámnak [ti. Huszár Gálnak] hírét-nevét az ő megholta után is viselném, magasztaljam [...]" (A

6a). A szakirodalom, Huszár Dávid imádságoskönyvét elemezve, a forrást vagy a pfalzi rendtartásban kereste, vagy ismeretlennek mondta.'

1

9 Huszár Dávid buikolt célzása apja emlékére értelmet kap akkor, ha összehasonlítjuk az 1574-es énekeskönyv imádságait a Huszár Dávidnál közöltekkel. Mint Nagy Kálózi Balázs kimutatta,

12

0 Huszár Dávid imagyűjteményének 69 imájából 58 megtalálható Huszár Gálnál: az 1574-es kiadvány psalmusból szerzett imádságai, reggeli könyörgései és a katekizmusi rész imái között. Huszár Dávid imádságainak közvetlen forrása tehát apjának, Huszár Gálnak 1574-es énekeskönyve.

12

1 6. Gyülekezeti énekcsoport Ha kiemeljük az 1574-es kiadásból a szertartási énekeket, egy olyan gyülekezeti énekeskönyvet kapunk, tnelynek felépítése nem egyezik meg egyetlen előtte megjelent énekeskönyvével sem: katekizmusi énekek,ünnepi énekek, prédikáció utáni énekek, psaimusok, szentegyházi dicséretek, halotti énekek következnek benne egymás után. Hogy a szertartásban mikor énekelték ezeket a gyülekezeti énekeket? Erre is választ ad Huszár Gál: )

rAmely isteni dicséreteket az Űr Krisztusnak születéséről ide írtunk, mikor a szentegyházi szolgáknak tetszik, akkor mondják a szent gyülekezetben" (I, 170a); az élőfejen pedig ez olvasható: Reggeli és délesti éneklések. Huszár Gál a gyülekezeti énekek esetében is utal forrásaira. Ma már csak sajnálni tudjuk, hogy a kezében lévő dicséretek egy részét elhagyja, mert „némelliket tudatlan emberek szerzötték, kikkel a több jót is megrútítanánk" (I, 193b).

12

2 A közelmúltban megkerült 1560-as énekeskönyv ismeretében még jobban nyomon követhető az 1574-es újítása, eltérése a korábbi énekeskönyvektől. CsomaszTóth Kálmán jogosan különítette el az 1574-est a debreceni énekeskönyvektől, s így arra a következtetésre jutott, hogy „alig lehetett olyan,Huszártól származó előzménye, amelyet egyúttal a debreceniek ősének is tekinthetnénk", hiszen szerkesztésében az 1574-es annyira önálló gyűjtemény.

12

3 Valóban, az 1560-as a szerkezettől kezdve az énekek sorrendjén át magukig a szövegekig, számos lényeges ponton eltér az 1574-estől. Ennek nem mond ellent az a tény, hogy mennyiségileg az 1574-es őrzi meg a legtöbb éneket az 1560-asból (97,2%-ot).

12

4 Ez utóbbi „képezi a hazai protestantizmus valamennyi énekeskönyvének kiindulópontját a legutóbbi időkig'.'

1

2 Ugyanakkor azt is elmondhatjuk, hogy Huszár Gál kétszer is megalapozta a magyar gyülekezeti éneklést: 1. Az 1560-as énekeskönyvében, mely egyaránt alapja a református és evangélikus énekeskönvveknek. Borsa Gedeon számszerűen is kimutatta az 1560-as énekeinek átvételét,

1

2 továbbá azt, hogy az 1566-os váradi énekeskönyv az énekek 90%-át az 1560-aséval teljesen azonos sorrendben közli.

12

7 2. 1574-ben nemcsak kötet-szinten, az énekeskönyv új szerkezetével változtat korábbi művén, hanem az egyes csoportokon belül is módosítja az énekek sorrendjét. Újítása annál is jelentősebb, mivel csak a II. rész nyomtatása közben ismeri meg az 1566-os és 1569-es énekeskönyveket, vagy az azokkal rokon kéziratokat.

12

8 összehasonlítva az 1560-as, 1563-as (töredékes), 2

9 1566-os, 1569-es énekeskönyveket, arra a megál-