Huszár Gál: A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek és imádságok. III.

A SZENTEGYHÁZBAN VALÓ Azért ha Ifté vetőtttőmlőizbe, es itt tártatom erős kőtélben , lemmit nem bizom cn az emberbe , ki fegíthetne engem ezekben . Sőt az Atya ki fiat kereti, vefljőuel őtet meg keícrgetr, kegyelmes fjemét fiara veti, vefljőt el tori tűzbe be veti. Bizic vala lób ftiucl Iftenbc, ki efet vala íoc kifertetbe, győttreric vala az ő tefteben, mert fekfiic vala nagy tűt főkelyben. A Satant rea boczatta vala , ki által őtet keferti vala , minden ioíjágat cl votte vala , kit nagy bekéuel el fienued vala. Nem hagyá Iften á kéíertetben, meg erőfiié az ő tefteben , állatá efmét emberíegebe, vyonnan áldá meg életében. Czuda foc-ióua! Iften meglátá, minden iofia^ gát megfiaporíta , es o életét meg hofljabítá , fiait magzatát negyed izig látá . A kiket Iften győtőr teftekben , latta ho^y rutac nagy foc bűnökben , mincm el vefiti azért lelkekben , hitet remenfeget ád ő f;iuekben . lefus Chriftufunc által kőnyőrgűnc, kic itt fogíagban be rekefitettűnc , kit fellegedtől meg érddemlőttűnc., tőled óránként íoc iót reménlűnc. Engedjyc