Huszár Gál: A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek és imádságok. I.

ENEKLESEC. XLVI nokíág peretöt, gyűlöli az ö lelke, Eííö keppen ad az iftentelenekre tcfreket', tűzet es kinktíuet : egö pél vep lepen r$pe az ö poharoknac. 4 Mert igazáz VR Iften , igalTagot perét: az igazat lattyaaz ö' ortzaia.^ Diczöfeg legyen Atyanac zc

# Jhí biltnu h/ertete tUtn Itala bnadfe é TJalmufbol. E benned bízom VR Iften, ne hadgy ennekem te tólcd el haylanom az cn moftani nyomorufagomban , m^g ha az en baratim az o tanatíockal arra akarnanakis vinni,hogy a te igaflágodat elhalgaflfam , es az igaíTagnac vallaía mellől , mint egy félelmes madar, valami pufjta helyre repulycc. Bizonv az iftentelencc az ő hamis tudomanyoc aítal, alnoc fenegetcfeckel minden keppen azon vadnac, hogy áte igaflagodnac es igaz hűtódnec fondamentomat elfordítíac: Kit nem czackarhoztatnac, de m^g annac fölette czufolN nakis