Fülep Lajos levelezése VII.

Levelek

(helyesebben formulák) jók, és csak a tartalmukkal van baj? És egyáltalán, mi a filozófia tartalma? Azok a területek, amelyeket a filozófiához tartozóknak szoktak mondani, menynyiben tartoznak oda és mennyiben merítik ki? (metafizika, értékelmélet, etika -; a filozófiához tartozik-e pl. az ismeretelmélet, melyet én mindig csak kezdetnek, a határ előtti senki földjének tartottam, és pláne a logika?) És itt jönne az a kérdés, amely az „idöpocsékoláshoz" kapcsolódik: mit kéne (helyesebben kit kéne) olvasnom? Olyanra gondolok, amelyből megsejtem mi a filozófia, és kik a filozófusok; ahogy az ön könyvéről tudtam meg, hogy mi a képzőművészet. (De jó lenne már müvészet-philosophiáját olvasni!) Levele végén magamról kérdez. 19 éves vagyok és felvettek a b[uda]p.[esti] egyetem bölcsészkarára (magyar-könyvtár) 1966-67-ra. 65-ben érteni, és 1 1 hónapot kell letölteni a katonaságnál, mielőtt az egyetemet elkezdhetem. Augusztus elején leszerelek, szabad leszek és egyetemista. Ennyit a külső életről. A „belsőről": úgy érzem, hogy vonzalmam (az túl nagy és szerénytelen szó, hogy hivatás) a művészet és filozófia iránt állandó és egyre mélyülő lesz, ez nem egyik eleme lesz az életemnek, hanem a fő tartalma. Tisztelettel és hálával köszöntve Professzor urat Vajda Kornél MTAKK Ms 4590/150. Kézírás. Címzés: Fülep Lajos professzor Budapest IL, Széher ut 22. Feladó: Vajda Kornél Kalocsa, Bp-i Forr. E/cs. 1 Ld. 2833. sz. 2 Ld. 2793., 2813., 2833. sz. ' Lukács György véleménye e tekintetben nem változott fiatalkorától élete végéig. Georg Simmel c. 1918-as cikkében így ír: „A filozófiát [Simmel] fellépése az elgondolható legvígasztalanabb állapotban találta [...] a kor jelentős outsiderei (Nietzsche. Hartmann) gyökértelenül és folytatás nélkül álltak a legsivárabb és leglélektelenebb materializmus és pozitivizmus áramában." (= Ifjúkori művek (1902-1918). Bp. 1977. Magvető. 748.) Az ész trónfosztásában pedig: „Hogy Nietzsche a maga 'zseniális' önkényességével és felületességével csekélyebb értékű a klasszikus filozófiánál, ezt éppúgy társadalmi tényezők határozzák meg." (Bp. 1978. Magvető. Lukács György művei. 18.) Az idézetekre Sziklai László hívta fel a figyelmemet. 2835. WEÖRES SÁNDOR - FÜLEP LAJOSNAK Bp. 1966. III. 2. Kedves Lajos Bátyám, megint szeretnék beszámolni néhány dologról. - Minthogy az „Uj írás"

1 verseket kért tőlem, beküldtem a múltkori himnuszt és néhány apróságot.

2 Közlik-e, nem tudom, telefonjuk nem válaszol, de az egy szónyi javítást igyekszem mielőbb a szövegbe Íratni. Influenzásán feküdtem, ezért a Baróti-Szabó szótárakat"' még nem tudtam valamelyik könyvtárból kölcsön kérni; nem is tudom, kölcsön adják-e. Lajos Bátyámról kezdett versciklusomat azóta is folytattam, két szonett készült," de nem vagyok velük elégedett, most 302