Fülep Lajos levelezése VII.

Levelek

A helynév a feladó alapján. MTAKK 20/1999. Feldolgozatlan. Kézírás. Címzés: Vajda Kornél honvéd Kalocsa Postafiók 181. Feladó (bélyegző:) Fülep Lajos Budapest II., Széher út 22 'Ld. 2810. sz. 2 Halálakor FL könyvtárában Platón összes művének 2 görög kiadása volt meg 3, ill. 6 kötetben, 1891-1893. és 1958—1960-ból, ezenkívül egy 13 kötetes görög-francia nyelvű sorozat 19211954-ből. - Válogatott művei 2 kötetben görögül német jegyzetekkel 1872-ből. Dialógusai 2 kötetben görög-angol nyelven, ill. 11 kötetben angolul 1892-ből. I kötetben németül 1921-ből. Egyes művei görög-magyar nyelven (1908), 2 görög nyelvű német jegyzetekkel (1909, ill. 1929), görög nyelven latin jegyzetekkel (1875), 2 görög nyelvű (1910.. 1946), 3 magyar nyelvű 18931904-ből, 2 olasz nyelvű (1906-1911), 1 német nyelvű (1921). Aristotelész 2 görög-magyar kétnyelvű kiadásban (1942. ill. 1962), 5 magyar nyelvű kiadásban (1891-1936), 5 német nyelvű kiadásban (1887-1963) és 2 angol nyelvű kiadásban volt meg. 3 Ld. 2813/5. 4 Scheler, Max (1874-1928) művei közül a következők voltak meg FL-nak halálakor: Der Genius des Krieges und der deutsche Krieg. (1917), Vom Ewigem im Menschen. (1921), Die Transzendentale und die psychologische Methode. (1922), Vom Umsturz der Werte l-lI. (1923), Schriften zur Soziologie und Weltanschauungslehre I

—II. (1923), Wesen und Formen der Phänomenologie der Sympathiegefühle. (1926), Ethik. (1923), Philosophische Weltanschaung. (1929), Die Stellung des Menschen im Kosmos. (1930), Die Wissensformen und die Gesellschaft. (1936), Schrillen aus dem Nachlass. 1. (1957). 2834. VAJDA KORNÉL-FÜLEP LAJOSNAK Kalocsa, 1966. II. 25. Mélyen tisztelt Professzor úr! Levelét

1 - amely már nem az első, de mégis ugyanazt az izgalmat és hálát kelti fel bennem, nem csak tartalma miatt, hanem azért is, mert büszkévé tesz, hogy Ön ír nekem - nagyon köszönöm. Mondanom sem kell, hogy hálámat fokozza, hogy Ön „notorius rossz levélíró", és mégis vesződik velem. Ez persze lelkiismeretfurdalást is okoz nekem, hogy Professzor úr udvariasságát és jóindulatát ennyire kihasználom, de ugyanakkor az eddigiek után (már 3 levelet" kaptam Professzor úrtól) mégsem tudom megállni, hogy időnként ne keressem fel levelemmel. ígérem, hogy ritkítani fogom leveleim számát és kérem, hogy hagyja válasz nélkül írásomat, ha az munkáját, hangulatát stb. zavarja. A filozófiával kapcsolatban az eddigiek után körülbelül olyan képet kaptam, hogy az „igazi" a „szak" filozófia (tehát amit pl. Kant csinált) iskolás valami, amihez a ootpoç-nak tulajdonképpen semmi köze. Amihez, akikhez köze van, azok éppen azok, akiket költőknek, félfilozófusoknak (nyíltan vagy célozva dilettánsoknak) szoktak tartani. (Mint az eszszé-író Montaigne, a szépíró Pascalé és a filozófia alap-kategóriáival tisztában nem levő Nietzsche - ezt Lukács György mondta róla.) Azt jelenti-e ez, hogy a filozófia módszere alapjában más mint a többi tudományé (amelyek rokonságot csak a fenti értelemben vett „szak" filozófiával tarthatnak), és inkább a művészettel rokon? Vagy a filozófiai formák 301