Fülep Lajos levelezése VII.

Levelek

' Tihanyi peintures 1908-1922. Présentées par Robert Desnos. Paris. 1936. Arts. FL könyvtárának listájában mint meglevő könyv szerepel. 6 FL lakásán az itt említett hat litográfia egyike sem volt kiakasztva. Halála után egy Tihanyi-önarckép litográfia volt a hagyatékban (32. sz.). „Fülep Lajosnak szeretettel Tihanyi Lajos 918' X." autogr. dedikációval. A kép Zádor Anna birtokába került, aki továbbajándékozta. 2833. FÜLEP LAJOS - VAJDA KORNÉLNAK [Bp.] 1966. II. 20. Kedves Vajda Kornél, az még csak hagyján, hogy amint mondja, minden kérdésére feleltem,' de ha még tudná, milyen notorius rossz levélíró vagyok! Kivétel, mikor azzal fordulnak hozzám, segítsek valamiben, plane fiatalok, akkor legyűröm ezt az aversiomat. Nem azért, hogy így lerójam hálámat az ifjú koromban valakitől vagy valakiktől kapott segítségért, mert nem volt sose senkim, magam verekedtem meg mindenért, hanem ellenkezőleg azért, hogy ahol lehet, más fiataloknak megspóroljam a sok időpocsékolást, amit magamnak nem spórolhattam meg. Meg aztán - akiben benne van a 7rcu5ayayoç szellet, úgyis hiába rugódozik az ösztöke ellen, mint mindnyájunk atyjának, Sokratesnek, példája mutatja. Tehát: ad philos.[ophia] - ide írok néhány szót (németül, mert érthetőbb): Sein, Werden Substanz (!), Geist, Gott. Wesen etc. etc. - amikre és amikkel több mint kétezer éven át systemakat gyártottak, és amiket mindenki úgy értelmezett, ahogy akart, de nem is lehet máskép, mert megfoghatatlanok, definiálhatatlanok, sose mondott róluk senki mást, mint idem per idem-et, tautológiát, vagyis semmit. Nem azért, mert a fogalmak maguk semmik, nagyon is valamik; hanem azért, mert nem Grenzbegriffe-knek tekintették őket, regulativ princípiumoknak - úgy beszéltek róluk, mint a csizmahúzóról vagy a fogkeféről, és ugyanakkor nem beszéltek arról, amiről lehetett és kellett volna, de hát az nem volt méltó a phil.fosophia] méltóságához. Ezért jutottunk el a positivusmushoz és neopositivizmushoz, a phil.[osophia] liquidálásához. Törmelékekből nem lehet phil.[osophiá]-t csinálni, noha csak a törmelékek maradandók az egész múltból, de a rosszul gombolt mellényt végig ki kell gombolni és újra gombolni, akkor lesz a törmeléknek is igazi értelmük. Akiknek mégis közük volt a realitáshoz: Platon, részben Aristoteles,

2 némelyik középkori, Montaigne, Kirkegaard, Nietzsche,

3 a korunkbeliek közt pd. M.[ax] Scheler

4 - tudnék persze még néhány nevet mondani (Pascal!), de ez is tájékoztat. Zene: nagyon ifjan csináltam, szakember nem vagyok, csak élvező - Mozart, magyar népdal (sokat tudok belőle - közvetlen forrásból is, nemcsak könyvből.) Nyelvek: német, francia, olasz, angol, spanyol, orosz (de mikor valamelyikben 10 évig nem olvasok, újra bele kell dresszirozódnom.) Görög, persze - de nem lévén filologus benne, nem bízom magamban, segítséget használok. De ki olvashatja máskép Pindarost, tragikusokat? (Platon: sokratesi dialogusok könyve.) Node ne csak kérdezzen, írjon Magáról is! Meddig eszi még a császár prófuntját? civilben mit csinál? és hol? etc. etc. Szíves üdvözlettel Sanyi. 300