Fülep Lajos levelezése VII.

Levelek

A helynév postabélyegzőről való kiegészítés. MTAKK Ms 20/1999. Feldolgozatlan. Kézírás. Címzés: Vajda Kornél honvéd Kalocsa Postafiók 181. Feladó (bélyegző:) Fülep Lajos Budapest II., Széher út 22 ' Vajda Kornél első levele nem maradt fenn. Az itt közölt FL-levél az 1965. XII. 30-án kelt második levélre (2810. sz.) küldött válasz. 2 A művészet gyökereit keresve FL-t természetszerűleg nagyon érdekelték az 1868-ban Spanyolországban felfedezett Altamira, és az 1940-ben megtalált dél-franciaországi Lascaux őskőkori barlangfestményei. 3 „persze-téma" - Vajda 2810. sz. levelében kérdései bevezetésekor kétszer is ,.persze"-vel. egyszer pedig „természetesen"-nel vezeti be mondandóját. 4 Ld. még FL 2833. sz. levelét. 1 Vajda itt FL-nak a Könyvek könyve c. gyűjteményes kötetben megjelent rövid válaszára utal. (Ld. 2810/4.) A Vajda Kornélnak csaknem félszázaddal később írt válasza sokkal nagyobb gonddal készült. Szinte megkomponálta az elsősorban fontosnak tartott müvek felsorolását: a biblia és Dosztojevszkij, pontosabban a Karamazov testvérek, amelyeket mindennapi olvasmányainak nevez. közrefogják a többi fontos és kedves könyvet és szerzőt. Nem lenne értelme a szerzők életrajzi adatait közölni, vagy felsorolni a FL könyvtárában megtalálható valamennyi mű adatait. Tanulságos lehet viszont megnézni, olykor csak feltételezésnél maradva, hogy FL életének mely szakaszában kerültek érdeklődési körébe az 1966-ban legfontosabbnak ítélt szerzők és müvek. Ez részben nyomon követhető FL vallomásaiból és leveleiből, s bizonyos mértékig támpontot nyújt hozzá a birtokolt művek megjelenési éve is. Firenzében készült, addigi (1909 előtti) életére visszatekintő feljegyzésiben írja: „kis gyerek korom óta borzasztó tanuló kedvem volt". (MTAKK Ms 4592/7. 4-5.) Többször elmondta, hogy becskereki gimnazista korában a világirodalom legnagyobb alakjainak alkotásaiból sokat megismert német fordításban a Reclam's Universal Bibliothek olcsó füzetes kiadásában. (FL könyvtárában ma is megvan Aristotelész: Die Poetik-je Reclam-fílzetben, é. n. az előszó kelte 1887.) Ide tartozhatott Dante Commediája, amelyről később Firenzében azt írta: .,[...] Dantét már azelőtt ismertem, de tökéletlenül". Feltételezhető, hogy ezekben a fűzetekben olvasta először Shakespearet, Tolsztojt, Gogolt, Goethét, a görög klasszikusokat a levélben említettek közül. Görögül a gimnáziumban tanult; elmondása szerint ezt a nyelvet csak az igényesebb diákok választották, akik mélyen lenézték a „görögpótló" órákkal beérő társaikat. Az eredetiben való olvasáshoz persze szüksége lehetett a német fordításra, mint ahogy később is írja, hogy Homéroszt és a tragédiaírókat segédkönyvek használatával olvasta. Halálakor (a FL által nem helyeselt mai helyesírási szabály szerint használatos formában írva) Homérosz műveinek 12 1898-1964 közötti kiadása volt meg görög, német és magyar nyelven; Euripidész 8 1860-1958 közötti kiadásban görög, német, olasz és magyar nyelven; Szophoklész 12 féle 1857-1962 közötti kiadásban görög, francia, német és magyar nyelven; Aiszkhülosz 11 1863-192 közötti kiadásban görögül, németül és magyarul; Arisztophanész 4 1887-1934-as kiadásban görög, angol, német és francia nyelven; Pindarosz 4 1912-1953 közötti kiadása görög, német és francia nyelven; több görög lírai antológia az 1848-1953-as évekből, és természetesen sok rájuk vonatkozó tudományos mű. Az érettségi után Budapestre került s az ott töltött idő alatt két alkalommal töltött több hónapot Párizsban. Első útja alkalmából még nem tudott újságcikkekkel pénzt keresni. „Apám csak annyit küldhetett, amiből eltengődtem, a baj különben az volt, hogy amint pénzt kaptam, azonnal könyveket vettem rajta, gyakran a legnagyobb meggondolatlansággal, beteges mániával és beszámíthatatlansággal. De még többet tanultam, mint nyomorogtam. [...] Párisban jutottam hozzá olyan dolgokhoz, amikhez nálunk nehéz volt hozzájutni." (Uo. 4-5.) 283