Fülep Lajos levelezése VII.

Bevezetés

negyedik és ötödik kiadásban a Fülep Lajos főszerkesztésében készült „A magyarországi művészet történeté"-t. Vele csaknem párhuzamosan - Korner Éva kezdeményezésére ugyancsak a Corvina tárgyalásokat kezdett a szerzővel válogatott tanulmányainak kötetes publikálásáról. A könyv megjelenését („Magyar művészet. Művészet és világnézet." Bp. 1971. Corvina Kiadó) Fülep már nem érte meg. A Corvina-kiadás előkészületeivel csaknem egyidőben, Domokos Mátyás és Fodor András szorgalmazására 1969-ben a Szépirodalmi Könyvkiadó is Fülep-tanulmánykötet közreadását határozta el. A két kiadó gyűjteményes kötetei természetesen nem tartalmazhatták ugyanazokat a müveket, s a Szépirodalmi Könyvkiadóval való megbeszélések során Fülep és a kiadó képviselői között nem született meg a végleges megegyezés, s így a kötet Fülep halála miatt nem valósult meg. A hatvanas évek végén a Magvető Kiadó sorozatot tervezett a 20. század eleji magyar filozófusok munkáiból. Tímár Árpád, aki ekkor az MTA Filozófiai Intézetének munkatársa volt, Fülep Lajos és Popper Leó válogatott műveinek összegyűjtését és sajtó alá rendezését vállalta magára. A Magvetőnél utóbb megjelent néhány a kötetekből, de nem az eredetileg tervezett sorozat formájában. Tímár 1970 elején felkereste Fülep Lajost, aki hozzájárult a kötet megjelenéséhez. A Fülep-cikkeket, tanulmányokat részben ő maga gyűjtötte össze, részben Fülep keresett elő számára műveiből, majd halála után az MTAK Kézirattárában elhelyezett hagyatékból válogatott írásokat a kötet számára. Az eredeti terv szerint Németh Lajos írta volna a bevezető tanulmányt, Tímár pedig az összegyűjtés, szerkesztés jegyzetelés munkáját végezte volna. Németh Lajos bevezetője a kiadóval való ellentéte miatt kikerült a kötet tervéből. Végül Tőkei Ferenc, az MTA Filozófiai Intézetének akkori igazgatója - Németh Lajos régi és közeli barátja - vállalta el a bevezető tanulmány megírását. Mivel azonban saját bevallása szerint kevéssé ismerte Fülep életművét és pályafutását, kérte, üljünk össze és beszéljünk neki Fülep Lajosról. A találkozásra Németh Lajoséknál került sor, a háziakon és Tőkei Ferencen kívül jelen volt Tímár Árpád, Fülöp Géza és Csanak Dóra. Ezzel elhárult az utolsó akadály a kötet megjelenése elől. Elsőként két kötetben („A művészet forradalmától a nagy forradalomig. Cikkek, tanulmányok." I—II. Bp. 1974. Magvető; a címet Fülep Lajos adta), majd két évvel később a „Magyar művészet. Művészet és világnézet. Cikkek, tanulmányok 1920-1970." Bp. 1976. Magvető c. harmadik kötet megjelenésére került sor. Tőkei bevetésének a kissé krúdys hangulatú „Fülep Lajos különös élete" címet adta, de eltekintve ettől a Fülep lényétől távol eső asszociációtól, címválasztása jól jellemzi Fülep Lajos életútját. Egy bő évtizeddel a Magvető-kiadás után az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportja elhatározta, hogy Fülep műveit az eddigieknél teljesebb kiadásban adja közre két sorozatban. Az „Egybegyűjtött írások" sorozatát Tímár Árpád szerkeszti, ez a nyomtatásban megjelent írásokon kívül tartalmazza a Fülep-hagyatékban található kiadatlan és nagyobb, összefüggő töredékben fennmaradt munkáit is. Első kötete 1988-ban jelent meg, azóta még kettő követte 1995-ben és 1998-ban; a három együtt Fülep 1902-1930 közötti müveit tartalmazza. 26