Fülep Lajos levelezése VII.

Levelek

Kedves Professzorunk, sok üdvözlet a rózsa és sóskakertből! Most jöttünk haza megosztott munka után: Sanyinakjutott a sóska, nekem a rózsaszedés. Szeretettel Amy. MTAKK Ms 4591/146. Kézírás. Budapestre írt levél. 1 A Szent György és a sárkányra utal. Ld. 2770/1., 2772/1., 2775/1. 2 az első „bűnbánati zsoltár" címe: Fülep Lajosnak Reincarnatus Michelangelo és ő-faragta nagy pogány szobor! amnestiát kér a vitatkozó: Mózestől Slojme, sarutól a por. (MTAKK Ms 4591/147.) Utána a Mária Magdolna a kereszt alatt, és John From síremléke c. ugyancsak autogr. versek. - Slojme = orosz-zsidó családi név. Iszák Bábelnek van egy Az öreg Slojme c. 1913-ban megjelent műve, talán erre utal Weöres. 2777. GUBA ISTVÁN - FÜLEP LAJOSNAK [Fót,] 1965. VI. 25. Levél Fülep Lajoshoz. A magyar faj Krisztusnép. Mióta Galileából kijöttünk és Libanonból és Ararát lépeseiről Nyugaték felé érkeztünk élő példának, ők és harcviszony-társaik vérünket véreztették, életünket aléltatták volna és lábbal tagadnák vissza tudatunkat az anyagba a vékonyagyúak. Sajogtunk érzésünkben, ösztönben vesénkig, Bartók vére elfogyott a vegyértékig-szenvedésben. Es táplált levegővel fénnyel a mi Élő Világosságunk, Naptestét tördelte fényben búzánkba, aki kötődőbb minden acélnál. Anyám kenyerében ettem az áldást. Bizony az ő keze az ő anyasága Bet-Lehem [!]. Burokban szült, mint kenyérnek héja van. A kinyilatkoztatásnak sok módja van, mert Minden abból él. A Magyarok Élete nyilatkoztatott ki azzal, hogy kimondott születésem által. Minden gondolatom Népemé, hisz én is fajomnak gondolata vagyok az időben. Lelki ízemtől véremig le az anyagban magyar. Ösztöneimet szeretem, abban van sokezeréves történelmünk, abban már közös vagyok a legsűrűbb magyar szubsztanciával. Ebből az azonosságból merítette föl a zenét Bartók és Kodály a zenei ösztön aknáján keresztül, ez a rétege vezette Törökországba és arab falvakba is, mint rokonainkhoz a vérben. Ösztöne rántotta hatezeréves emlékezet erejével Csontváryt őshazánkba. És ő engedett a vonzásnak, mert eleve átadta magát a mély magyar sodornak. És ők így urai az időnek, hogy közösek népük legerősebb akaratával, a magyar faj termő ösztöneivel, és mi sok tízezerévesek vagyunk. És sokezerévre helyszerint is teremtői módon emlékezni Bartókban és Csontváryban megvalósult, füllel szemmel fogható világtény. Annyiban nemcsak magyaroknak való a mű259