Fülep Lajos levelezése VII.

Bevezetés

BEVEZETÉS Fülep Lajos levelezésének most megjelent hetedik kötete - három hónap híján - az élete utolsó évtizedében írt és kapott leveleket tartalmazza 1961. január l-től 1970. október 7-ig, sőt néhány levél csak halála után érkezett meg. A levelezéssorozat szerkesztésénél kezdettől az a cél vezetett, hogy a kötetek kezdetét és végét ne csak történeti korszakok vagy a kiadás technikai, terjedelmi szempontjai határozzák meg, hanem hogy egybeessenek Fülep Lajos életének valamely fontos állomásával is. Az első kötet kivételével, amely 16 esztendőt ölel fel - a század első két évtizedéből származó, legrégibb levelekből nyilvánvalóan több kallódott el az idők folyamán, mint a későbbiekben -, két további kötet 6-6 évet (IV-V.), a többi 8 (III.), kettő 10 (VI-VIL), egy pedig (II.) 11 év levelezését tartalmazza. Fülep Lajos változatos életéből adódóan csaknem minden kötetben lényegesen eltérő tartalmú levelek jelentek meg. Nincs mód e helyen kitérni e változásokra; Fülep pályája egyszerre mutat folyamatosságot és jelentékeny változásokat mind életkörülményeiben, mind szellemi tevékenységében. Elég fellapozni a kötetek végén található életrajzi vázlatokat, hogy ez világossá váljék számunkra. Az utolsó évtized talán a legegységesebb korszak ilyen tekintetben Fülep Lajos életében, legalábbis ami a külső eseményeket illeti: 1961 januárjában megvált minden akadémiai funkciójától, bizottsági elnökségétől, folyóiratok főszerkesztéséről, csak akadémiai levelező tagságát tartotta meg, s csak aspiránsai tudományos fokozatának megszerzésével foglalkozott, szükség esetén nagy intenzitással. Az akadémiai közgyűléseken, osztályüléseken, előadásokon - utolsó éveinek naptári feljegyzései szerint - nem vett részt, telefonon vagy írásban lemondta őket. Ugyancsak 1961. január 1-jei dátummal nyugdíjba ment az egyetem művészettörténeti katedrájáról. A „szakma" híreiről Zádor Anna látogatásai és rendszeres esti telefonhívásai révén értesült, vagy azoktól a tanítványoktól, akiknek Széher úti látogatásainak időpontját ugyancsak a noteszek bejegyzései őrizték meg. Élete utolsó tíz évében mindössze öt zengővárkonyi útról van tudomásunk 1962 és 1965 között. Lehetséges, hogy többször is járt ott, de írásos nyoma nem maradt. Néhány - ritka - alkalommal látogatóba ment Budapesten lakó vagy külföldről hazalátogató barátaihoz, de legtöbb idejét otthon töltötte, vagy a Széher úton és környékén sétált, s vendégeit is e két helyen fogadta. Hogy az utolsó tíz év mégsem jelentett a világtól való teljes elfordulást vagy érdektelenséget, sőt inkább az ellenkezőjét, azt éppen levelezéséből láthatjuk leginkább. Míg a korábbi levelezéskötetekben hasonló számú évek alatt 416, 453, ill. 490 a levelek száma, az 1961 és 1970 közötti évekből 844 levelet közöl a kötet, vagyis a levelek száma a korábbiaknak kétszerese. Ebben a számban ugyan benne van a függelékben közölt 87 levél is, amelyből 78 darab azután került elő vagy vált közölhetővé, amikor a kronológiai hovatartozásuknak megfelelő kötetek már napvilágot láttak. Az utolsó tíz esztendőre esik a Fülep Lajos írásainak kiadása iránti megélénkül érdeklődés. A Corvina Kiadó 1968-ban tervbe is vette és átdolgozott formában megjelentette 25