Fülep Lajos levelezése VI.

Levelek

3Tolnay: L'art et les conceptions artistiques de Léonard et leur origine. = Actes du congrès Léonard de Vinci. Études d'Art. N°

s8, 9, 10. „Lodovicónak szeretettel küldi Carlo" dedikációval. L'Art et la Pensée de Léonard de Vinci. Parris-Alger 1954. 4Ld. 2123/3. 5 Tolnay Károly princetoni cime. 6Ld. 2103/5. 7 Ld. 2092/3. 2134. FÜLEP LAJOS - ZÁDOR ANNÁNAK Mátraháza, 1952. VI. 15. Cara Amica, nagyon köszönöm ma érkezett hosszú és tanulságos levelét.

1 Az idő itt közben megjavult, de ez így se nekem való hely. Persze, erdő, zöld, fű, virág, madár stb., de nincs semmi karaktere, nincs vonala, egy darab rangtalan természet, non mi dice niente, - s egy jókorát járni se lehet benne, mert nincs hova, útjai gyalázatosak, az országút undok kő-kavics-murva, percenként autó, por, bűz és még sok egyéb undokság. De ezt a pár napot most már majd csak kibírom (bár ma külön súlyosbító körülményként megjelent Kardos Tibor,

2 akit látni is sok), pénteken vagy szombaton megyek, aszerint, hogy mikor lesz kocsi. Aztán meg itt van Selényi,

3 a botanikus Jávorka,

4 Mihajlics Győző

5 géptudós, kedden jön Szigeti - tutta gente con cui io non ho nulla che fare... Örülök, hogy R.[edő]-vel

7 olyan jól megértették egymást, bár a tudósításban nincs novum; ezeket már tudtuk innen-onnan. Nagyon kár, hogy közben bizottsági ülést

8 nem tartottak - Vayernak,

9 ahelyett hogy dühöng, össze kellett volna hívatnia, többet ért volna. Egyébként azt a - szerintem utólag koholt - frázist a mártíriumáról már hallottam, de azzal talán még nem csinált volna belőle mártírt, ha nem szól róla semmit. Most már hiába szépíti, szarházi. A Katonáné-ügyről

1

0 én se feledkezem meg. Amit olyan nagyon lelkére kötöttem Szabó B.jéla] - Kovács É.[va] - Kékes [Andor]" - megtette? Sehogyse szabad a Martinecz-hagyományt

1

2 meghonosítani. Principiis obsta!

1

3 Ablakom alatt olyan zsivaly, akár a Lehel-téren: vasárnapi rokon-látogatók, gyerekek, országút közel, motorbiciklik puffognak, autók szirénáznak, a bűz idáig terjeng, a nagyságák a teraszon megvalósítják a perpetuum mobilét, amit szamarak lehetetlennek mondtak, megpróbálok valahol kijjebb helyet találni, egy kicsit Machiavellit

1

4 olvasni, bár már unom az örökös gyilkolást, a hetenként alkotmány-változtatást - mikor értek rá dolgozni? Altroché sedute! Különös, nem csináltak tervet, mégis mindig változtattak. Aki lepaszszolt, darabokra szétszabták, nem szimbolikusan, hanem materiálisán. Altroché me! Addio cara! Tanti saluti cordialissimi dal vostro Lodovico MKI-C-I-75/IV-252. Ceruzaírás. Budapestre írt levél. 83