Fülep Lajos levelezése VI.

Levelek

3 FL külön, személyes jókívánságával 1906-1908 közötti kapcsolatukra utal, amikor Lyka, mint a Művészet c. folyóirat szerkesztője melegen támogatta FL írásainak megjelenését. Ld. FLev. 1. 17., 25., 34., 35., 38., 40., 45., 72., 85. és 96. sz. 2115. RÁCZ KÁROLYNÉ - FÜLEP LAJOSNAK Debrecen, 1952. IV. 6. Drága Jótevőm! Most az egyszer hallgasson meg türelemmel, nincs senkim, akihez bizalommal fordulhatnék. A szegény bajbajutott embert mindenki kerüli. Higgye meg pedig nem panaszkodom, hangtalanul viselem a sorsomat és olyan csüggedten, hogy szinte fáj a szó. Legújabban megint egy nagy lelki megrázkódtatáson mentem keresztül, ennek következtében egy gyomoridegesség lépett fel, nem bírok enni, reszket a gyomrom. Doktorhoz se mehetek, mert nekem már 0[rszágos] Társadalombiztosítási] I.[ntézet] se jár. Ugyanis volt egy részeges 3 gyermekes lakóm, egy idegbeteg, rosszindulatú, trágár beszédű ember. Mikor a nagy esőzések voltak, beázott a kis rozoga (műhely volt az, és soha nem volt lakóház) lakóház, mert nem tudtam azonnal megcsináltatni, megütött. Panaszra mentem a bírósághoz, s végén még majd nekem kellett bocsánatot kérni, és 700 forintomba került a kátránytető megcsináltatása. Ez az ember egy évi borzalmas szenvedést okozott nekem. Ha kiléptünk Margitkámmal

1 az udvarra, a legtrágárabb szavakkal illetett, s mulatott azon, hogy én mennyire respektálom. Végre cserélt egy Vagongyári lakatossal, erre az emberre azt mondhatom jó ember, a felesége is annak mutatkozott. Féken tartotta a lakóimat, mert kinyilvánította, hogy neki minden fajtája kommunista és jaj annak, aki neki nem engedelmeskedik. Mindenkihez durva volt, csak énhozzám volt látszólag finom, de miért, majd rátérek arra is. Van egy másik lakóm is, aki a mellettem való szobát bírja, többször büntetett ember; úgy hogy eleinte a házam állandó rendőri felügyelet alatt volt és nagy nyilas is volt, emiatt internálva is volt. Mivel emiatt is nem kapott igazolványt, illetve iparengedélyt, hozzá kezdett női selyemkendöket festeni, igen ügyesen - mesés jövedelemmel - de rájöttek és megbüntették. Azután zugírászattal és - mindenféle csalásból élt, többek között csendőrszabadítással is. Ezen rajtavesztett és elítélték egy évre, most töltötte ki az 1 esztendőt. De mielőtt leülte volna a büntetést, a feleségét is kitanította erre a mesterségre, és az is folytatta ipar nélkül, majdnem a férje kiszabadulásáig. Mikor az új lakóm, Nagy Andor és a felesége idejöttek, kezdték ezt a dolgot piszkálni és a nő, mindig csak a nő azt mondta, ő ezt nem tűri, mert ezek megkárosítják az államot, és én is bűntárs leszek, mert az én mosókonyhámat használják műhelynek, másik bűntárs az egyik lakóm, aki villanyáramot ad neki, a harmadik bűntárs, illetve csendes társ annak a lakója, illetve társbérlője, Strabach Géza (Krisztus katonájának mondta magát, a Mindszenti kultuszban onnan várta a csodát.) a helybeli katolikus papok titkára, és rejtegetője, minden reggel a templomban ministrál, szóval bigott, ízig-vérig papi ember. Ez az ember jó pénzéi t pumpázott az aszszonynak a kendőfestésnél. Ha be nem szüntetem a kendőüzemet, feljelent engem is, erre én elvettem tőlük a mosókonyhámat. De tudtam és éreztem, ha ez az ember kiszabadul, 67