Fülep Lajos levelezése VI.

Levelek

ebből baj lesz. Úgy is volt, kérdőre vont, s én megmondtam neki a tényállást. Mit tett Nagy Andorné, letagadta és azt mondta - én vettem rá, ő nem tette volna. Ettől kezdve Nagy An­dorné amit csak hazudni lehetett, ellenem fordult és minden lakót felbujtatott ellenem, hogy ő azért volt hozzájuk goromba, mert én kértem rá, sőt én mindegyiket a becsületében is alaposan megsértettem. Ennek következtében mind halálos ellenségem lett, és miért tet­te ezt Nagy Andorné, mert több ízben ezreket kért tőlem kölcsön és nem adhattam neki. Mi­kor a fele házat eladtam és foglalót kaptam, rögtön kért 1000 F.[orint]-ot, persze hogy nem adhattam, mert vissza kellett fizetnem, nem hitte, hatalmas ellenségemmé lett, el akar ve­szíteni. Ki akar lakoltatni ebből a nyomorúságos egy szobámból is, ezért is tette, mind előre kicsinált és kieszelt hazugságon alapszik. Nagy A.[ndor]-né súlyos idegbajos nő, 5ször volt operálva a legsúlyosabb bélcsavaro­dása volt, idegbetegsége végett ki-kitör valaki ellen, szóval nem normális, és iszik is, a múlt­kor is düllöngőzve, részegen jött haza. Most én és szegény Margitkám a célpont. Ez nem magyar nő, román származású. Valamelyik nap jövök haza, messziről látom, hogy az én Margitkám feldúlt arccal rohan az utcán, megállt a szívem verése. Előadja, hogy míg én távol voltam, Nagy Andorné bejött a konyhába hozzá, őt csúnyán megtámadta, Te büdös cigány kurva, kis nyomorult ringyó, Te hazug féreg, Te reakciós kis bestia, nem tűrlek meg a háznál, elvitetlek mezei munkára, nem igaz, hogy beteg vagy, kímél az a k... anyád. Ha ki mersz jönni az udvarra, beléd rúgok. Szegénykém mindezt szótlanul tűrte; már ennek 6 napja, nem mer kilépni sem ő, sem én, csak mikor elmegy hazulról. Azóta egy szív egy lélek a lakóimmal, teljesen kiszolgáltatott hazugságaival a lakóimnak. Útálattal fordult el tőlem mind az 5 lakóm. Hiszen szegény gyermekem beteg, félek, visszakapja a szívgörcsö­ket, melyektől oly nagy áldozatok árán lett úgy-ahogy megmentve, de az utóhatása meg­van, gyerek maradt, bár elég okos. Ma is ha az utcán megy, a legnagyobb veszély közepett is meg kell neki állani, nem tud lépni. Ráadásul ínysorvadása van, jóformán minden fogát elveszítette és most kelt fel, megdagadt az arca, féltem, vérmérgezése lesz. - Nem vihet­tem orvoshoz, nincs pénzem - egész éjjel virrasztottam mellette, olyan lázas volt, és imád­koztam, hogy bár reggelre mindketten meghalnánk. Kérem, mondja meg, mit cselekedjem. Ügyvédre nincs pénzem, ki véd meg egy dolgozó feleségével szemben?? Ez az élet rosszabb a halálnál, ha elmegyek hazulról, a pokol minden kínját keresztül szenvedem, nem tudom, mire jövök haza, mikor tartóztatnak le. Én ezt a nőt gyámságra nem kértem fel, ezzel akarta magát behízelegni. Mikor Margitkát megtámadta, kiutaztam az Apósához a város végére, az igazi kommunista, ki volt tiltva évekig Magyarországról, előadtam neki a helyzetet. Ez a nő nem tökéletes, ezt mondta, vizsgáltassam meg az agyát, volt már az idegosztályon is, a sok súlyos operáció következménye, többször részegre isz­sza magát, egyszer már meg is verte, és meztelenül ugrott ki az ágyból az ütlegek miatt; minden szava hazugság. - Kértem, hivatkozhatom-e rá, akkor azt felelte, igen, az anyósát is folyton k...vázzá, emiatt kapott pofont húsvétkor a férjétől is. Az apósának is mondha­tott valamit a demokráciára, mert kiutasította a lakásából. A férjének nem panaszkodha­tom, mert hazugságával leveszi a lábáról, s talán fél is tőle, mert bosszúálló. Az apósának van egy nevelt lánya, akit a demokratiának nevelt, ma Budapesten a repü­lőminisztériumban mint repülőtiszt működik, most ment férjhez nemrégen. Mikor az após kiutasította, felment ehhez a lányhoz és azt mondta neki, Te szerencsétlen, jobb lett volna, 68

Next

/
Thumbnails
Contents