Fülep Lajos levelezése VI.
Levelek
Sok minden változás történt utolsó levélváltásunk óta is, levélben mindazt nem is lehetne leírni, mert regény lenne belőle. Az öreg gesztenyés változatlanul oly szép, mint azelőtt és jó termést ígér. Állandóan itthon vagyunk, én azonban csak a cséplés megkezdéséig (ugyanis itthon nem lehetek ellenőr), kérem azért Professzor úr értesítését pontos érkezéséről és várjuk az állomáson, ha vonattal jön. Ha esetleg autóval, úgy a betonúttói 50 méterre lakunk légvonalban, a Lutz-féle vendéglő (csak volt vendéglő) épületénél van egy kis lejáró, onnét kell visszajönni kb. 300 m[éter]-t. A viszontlátásig minden jót kívánva maradok teljes tisztelettel: [Császár János] Az elküldött levél nem maradt fenn, gépelt másodpéldánya magántulajdonban. Budapestre írt levél. 'Ld. 2152/2. 2166. FÜLEP LAJOS - ERDEI SÁNDORNAK Bp. 1953. VI. 25. Erdei Sándor Elvtárs a népművelési Miniszter helyettese Budapest Népművelési Minisztérium Lázas állapotom miatt nem jelenhetvén meg az értekezleten, 1 írásban közlöm megjegyzéseimet, röviden és csak a hiányosságokra utalva, az előszóról: Az előszót 2 alapos, jórészt stiláris átdolgozással, megfelelő arányosítással helyesnek tartom. Jelenlegi formájában túlságosan nyers. Aránytalan, tehát felesleges, hogy tizenhetedféllapnyi szöveg az impresszionizmusnak különben is gyenge, harmadféllapnyi ismertetésével kezdődik, mikor maga a szöveg is nem egyszer megállapítja, hogy a tulajdonképvaló impresszionizmusnak nem volt döntő jelentősége Nagybányára. Mivel azonban valami köze mégis volt hozzá, a maga helyén és arányosítva, szólni kell róla az egyezés konstatálásával és különösen az eltérés éles hangsúlyozásával. A témát nem elég történetileg fogja meg, ezért a nagybányai csoport többször említett etikussága, de művészi iránya is talajtalanul, nem konkréten, valami absztrakt térben és időben lebeg. Nagybánya természetesen nem érthető a korabeli európai művészet helyzetképe nélkül - tömör, az ittlevőnél exaktabb és szemléletesebb megjelenítése tehát feltétlenül szükséges, - de nem érthető a hazai helyzet ismerete nélkül sem. Ami a millénium s rákövetkező korszak politikában, társadalmi szemléletben, frázispuffogtató nemzetieskedésben, zsurnalisztikában stb. volt, ugyanaz volt a művészetben, ha még egyáltalán annak nevezhető a kor produktumainak aránytalanul nagy többsége (tökéletes egyezés például a Rákosiak 3 és a hivatalos álművészet nagyjai közt. stb. Állam, egyház, az egész társadalom az álművészetet tenyésztette, pártolta pénzzel és hatalommal. Vele szemben Nagybánya forradalmi tett volt, etikusságának ez egyik jellemző vonása. Az előszóból ez nem emelkedik ki 110