Fülep Lajos levelezése V.

Levelek

1922. KERÉNYI KÁROLY ÉS KERÉNYI KÁRÓLYNÉ - FÜLEP LAJOSNAK Roma, 1948. IV. 3. Kedves Lodovicóm, tegnap nagy társaság Giuliónál,

1 Brelichék,

2 Márkyék,

3 Victorine,

4 Schott

5 s még mások is, nagy éneklés és salterello - minderről Magdi,

6 aki Számodra jegyzeteket csinált és csinál folyton, fog hosszú levélben beszámolni. E pillanatban a sardegnai út előtt állunk, a tenger viharosnak ígérkezik s az időjárás még mindig erősen változó, kora áprilisnak felel meg. Most tehát csak röviden a szokásos beszámoló arról, amit én megtudok. Grácia

7 utolsó lépése Pesten látogatás volt az értelmiségi osztály vezetőjénél,

8 aki pozitív és optimista volt, ugyanabban az irányban, amelyet Te is legjobbnak tartasz, érzésem szerint azonban túl „gelassen". Ők sürgetik - mondotta, de aligha sejti, mennyire szükséges a sürgetés! Nagy problémát adott nekem közvetlenül ideutazásunk előtt a válasz megfogalmazása - ékes castiliai nyelven! - egy hivatalos táviratra. Egy éves próba-előadó- út

9 föltételei is olyan kedvezőek, hogy teljesen csak akkor mondhatnék le, ha végre megvolna a feladatkör, amelyet Te is és úgy látszik mások is nekem szántak. Másfelől, most ismét közelről látva a helyzetet itt, ettől is eléggé borsódzik a hátam. A helyzet azóta is sokat romlott - most már nem velem szemben, mert híre ment a pesti terveknek és szándékoknak s a világ legnagyobb hülyéjének is be kell ilyenkor látni, hogy jobb ha behúzott farkkal engedményeket és vallomásokat tesz: milyen lealázó morális helyzetbe került a budapesti átutalások kimaradása miatt. Közben a takarító-lányok küldöttségben járnak a szobánkba, szégyenletesen alacsony fizetésük javítását kérve s ha barátságosan, de mégis odaküldöm őket, ahol intézkednek, akkor azt mondják, oda nem mennek, az „una persona non distinta". Ez, azt hiszem, ezeknél a szolgáláshoz szokott, agyondolgozott lényeknél már nyílt lázadás. Az ellenkép a még mindig pénzelt s e pillanatban Sardegnába kiküldött „kegyenc", aki bizonyára onnan is megíija ódáját „HOZZÁ",

1

0 mint múltkor a „Magyarokban". (Mellesleg: aki ilyen rossz verset tud írni, annak mégis ez a faculté maîtress-e s a jó tőle csak félresikerülés..?) Nálunk pedig egyszerűen pénzügyi okokból is proximus ardet Ucalegon." Itt mást, mint szobát nem veszünk igénybe, mert a minisztérium az utazásomra és ellátásomra való pénzt csak elméletben küldötte, valóságban nem s én előleget itt még akkor sem kérnék, ha nem látnám a teljes anyagi csődöt. Viszont a Svájcba ígért összegből sem láttam semmit és reményre sem látok sok okot. Ez ad az említett telegrammnak súlyt. Carlo

1

2 már valahogy rendben van - ezt Kardostól kellett megtudnom - Guggenheim-ösztöndíjat kapott. írj ide kérlek, főképen arról, hogy lehet-e sürgősen tenni valamit, mert most igazán úgy áll a dolog, hogy Segíts Uramisten, de rögtön! 13.-ára újra itt leszünk. Magdival együtt üdvözöl és ölel Károly P. s. Itt van egy kósza hír arról, hogy K.[ardos]-t

1

3 már április 17.-ei dátummal hazahívták s az én megérkezésemet is már boldog-boldogtalan ezzel hozza összefüggésbe. Ez is eléggé kellemetlen, mert én nem tudok semmit s nem is óhajtok semmit, ami nem végleges, tudomásul venni. De úgy látszik, valóban ilyesmire van szükség: mondjuk hogy addig, míg pesti katedra-ügye el nem intéződik szabadságra küldjék. Erről kellene beszélni a leg302