Fülep Lajos levelezése V.

Levelek

1713. TRENCSÉNYIWALD APFEL IMRE - FÜLEP LAJOSNAK Bp. 1945. IV. 25. Igen tisztelt Professzor Úr! Éppen Füst Milánnál voltam látogatóban, amikor az Ön k.[edves] sorai

1 megérkeztek. Jól esett Milán bátyámnak az érdeklődés, nagyfokú levertségében azonban engem kért meg rá, hogy az ő nevében válaszoljak Professzor Úrnak. Sajnos, valóban a napló veszett el,

2 a budai villa is romokban áll

3 s ami talán inkább ezeknek, mint szervezete leromlásának a következménye, egészségi állapota is sok kívánni valót hagy hátra. Én ágyban találtam, siratja naplóját, melyet élete főművének tekintett s melynek megkerüléséhez egyre kevesebb a remény. „írd meg, hogy már nem élek sokáig" - mondta. Remélem, hogy ez inkább csak sötét hangulatának kifejező gesztusa, mintsem valódi előérzet; azért is hagytam oratio rectaban, hogy, ha kifejezett izenetét közvetítem is, beleegyezésemet ne adjam hozzá. Ismétlem, az Ön k.[edves] sorai nagy örömet szereztek Füst Milánnak, mint érdeklődés is, és mint jelentkezés is, és talán meg szabad szólalnia az íródeáknak is: igaz örömet és nagy megnyugvást szerzett nekem is, hogy a romok alól összekeresgélt Magyarországnak Fülep Lajosa is megvan. Füst Milán meleg köszöntéséhez csatolja a sajátját is régi hű tisztelője Trencsényi-Waldapfel Imre MTAKK Ms 4590/135. Kézírás. Zengővárkonyba írt levél. 'Ld. 1710. sz. 2Ld. 1710/1. 3 Vércse utca 27. 1714. LŐRINCZ ERNŐNÉ - FÜLEP LAJOSNAK Bp. 1945. IV. 29. Nagytiszteletű Uram! Féljem távolléte késztet arra, hogy én válaszoljak k.[edves] lapjára.

1 Bevallom nem minden elfogódottság nélkül teszem. Emberemnek múlt hó 24-én katonai irataival jelentkeznie kellett a G. P. U.nál,

2 ahonnan nem tért többet haza. Egy hétig a helybeli Ferenc József lovassági laktanya foglya volt. Nagypénteken útnak indították, hogy hová... Ő sem tudta. Hetekig semmit sem tudtam Róla, míg végre most megérkezett első levele Máramarosszigetről. Ezt is csak úgy dobta ki a táborból, sorsára bízva, de a vak véletlen eljuttatta hozzám. Egy hete - amint írja-, hogy Jászberényből odakerült. Hogy mikor ér véget számkivetettsége nem tudja, de a kiszabadulás reménye élteti. Sorsa tűrhető. Arra kér, hogy vegyem fel Önnel a kapcsolatot és tartsam, amíg Ő visszatér. Ezt kérése nélkül is megtettem volna. 22