Fülep Lajos levelezése IV.

Levelek

lattól is. Csapattestem tudniillik 3-án felkerekedett. Mindössze hárman maradtunk idehaza tartalékosok. - Már most csak ezek a bombázások hárulnának el felőlünk. Ki a megmondhatója, mily megpróbáltatások előtt állunk! - Alighanem rövidesen vidékre kényszerülök a vállalattal itt hagyva prédának kis könyvtáramat, ami nélkül - ha egyáltalán épen kerülök ki ebből a pokolból - el se tudom képzelni az elkövetkező néhány esztendőt, tanulóéveimet. Apokaliptikus idők! - Várkonyi kirándulásom is ezek elmúltától függ. Ilyen bizonytalanságban nem merek elindulni, s feleségemet se hagyhatom magára. - De lám a tavasz se mer beköszönteni! Elkerüli ezt a veszedelmekkel teli földrészt. Azokat a cinkéket pedig tessék türelemre inteni, hogy ha már annyira hívnak, hívják előbb a békét — mihelyt az megjön, az első utam a várkonyi lesz. Húsvéti üdvözlettel Lőrincz Ernő A helység értelem szerint, a levél dátuma „nagypéntek", ami 1944-ben IV. 7-ére esett. MTAK Kézirattár Ms 5691/114. A FL-nak küldött példány nem maradt fenn, a szöveg a Lőrincz Ernő által önmagának készített autogr. példányról való. Kézírás. Zengővárkonyba írt levél. 1 Ld. 1533/29. 2 Ld. 1639/2. 3 Ld. 1452/6. 4 Csók István (1865-1961) festő. 1903-1910 között Párizsban élt, ott kötött barátságot FLsal, s gyakran találkoztak. Az előzményt ld. 1656/7. 5 Uo. 6 Fülep rózsái c. képét Csók István emlékiratában kétszer említi. „Rákövetkező szerdán Fülep Lajos - két karja alig bírta, annyi őszirózsával állított be. - No, ezt az uram lefesti, - szólt a feleségem. -" (Csók István: Emlékezéseim. Bp. [1937 ?] Officina képeskönyvek 62/64. 136. p.) és „Október elsején nyit a Salon d'Automne. Három képpel mutatkoztam be. Az egyik harmadéve Fülep emlékezetes őszi rózsáiról készült, a másik egy napfürdőző asszonyt ábrázolt. Ezt egy argentínai milliomos meg is vásárolta. Pogányul alkudozott, akár egy Teleki-téri ószeres. A harmadik őcsényi emlék Hejus Vica rongybabájáról festve." A késő nyarat-kora tavaszt FL mindkét, 1904-es és 1906-os párizsi tartózkodásakor ott töltötte. Csók emlékezései alapján a kép festése 1904-re tehető, mivel a második említéskor a „harmadéve" festett őszirózsákról szól, előtte pedig Fülepnek a Salonnal kapcsolatban tett megjegyzését idézi, tehát ottléte idején volt a kiállítás. Csók 1965-ös emlékkiállításakor közreadott (nem teljes) oeuvre-listáján 1904-ből csak a Mézevők c. kép szerepel, virágcsendélet pedig csak 1907-ből van említve. Lázár Béla: Csók István. Bp. 1921. c. művében a XIV. tábla a teljes vásznat betöltő őszirózsa-tömeget ábrázol, de a képjegyzék sem a keletkezési évet, sem a kép akkori hollétét nem közli, így esetleges azonossága a Fülep rózsái-val csak feltételezés lehet. 7 A Célszerűség és művészet az építészetben c. tanulmányra utal. Ld. 1537/3. 8 Ld. 1530. sz. 9 Ld. 1313. sz. Karay a Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület 100. csoportkiállításán vett részt 1944. IV. 2-16. között. Tímár Árpád közlése. 1

0 Ld. 1652/1. 1

1 Talán Amiel, Henri Fréderic (1821-1881) svájci íróról van szó. Az idézet: Gyakran az előkészületekről és aggodalmakról ítéljük meg magunkat. Sokszor jó az, ha az ember megcsinál 530