Fülep Lajos levelezése IV.

Levelek

1288. WEÖRES SÁNDOR-FÜLEP LAJOSNAK Csönge, 1939. I. 12. Kedves Professzor Úr, hálás örömmel olvastam a szíves levelet.

1 Ahogy Professzor Úr tipográfiája hasonlít némelyik őskeleti írásfajtához, ugyanígy a gondolkozásmódja is egészen távoli és egyúttal egészen közeli is, egyszerre nyugtalanító és megnyugtató. Különösen megnyugtató számomra, hogy Professzor Úr nem kíván dogmatikus alapokat Önmagának, se másnak. Eszem ágában sincs, hogy kész világnézetbe akarjak belehelyezkedni;

2 vagy önmagamban egy saját és végleges világnézetet kitermelni sem akarok; hiszen végérvényes megoldások nincsenek. De úgy érzem, kell, hogy ne csak lírikus, de filozófus is legyek; úgy érzem, olyan mondanivalóim vannak, miket ki kell mondanom. Hogy a filozofálás iránti hajlamom benső-kényszerből ered-e, vagy csak ehhez megtévesztésig hasonló tévedésből: egyelőre nem tudom. Majd elválik. Hogy más is akarok lenni, nemcsak poéta: nem azért van, mintha a poézis terrénumát kevesellném, vagy lebecsülném. Hanem a bennem kifejtetlenül, „ante res" létező müveknek csak egyrésze vers, a többi más formát követel. - Kronos módjára létezem:

3 leendő gyermekeim mind éles kövek a gyomromban; egyáltalán nem kellemes szakadatlanul cipelni őket. Mégegyszer is nagy hálával köszönöm Professzor Úr levelét. Nagyságos Asszonynak kézcsók. Minden jót kíván hálás tisztelettel Weöres Sándor MTAK Kézirattár Ms 4590/227. Kézírás. Címzés: Nagyságos és nagytiszteletű dr. Fülep Lajos egyetemi tanár, ref. lelkész úrnak Zengővárkony Baranya megye. Feladó: Weöres Sándor, Csönge, Vas megye. 1 A levél - Károlyi Amy közlése szerint - nem maradt fenn. 2 Weöres előző, 1938. XII. 30-i (FL-lev. III. 1281. sz.) levelére ill. FL válaszára utal. 3 A készülő Theomachia c. oratorium-drámáról van szó, amelynek részletét Weöres utóbb 1940. V. 5-i leveléhez mellékelte (1339. sz.). A mű nyomtatásban 1941-ben jelent meg a pécsi Sorsunk c. folyóiratban (1941. I. évf. 1-2. sz. 22—43. p.), majd különnyomatként a Janus Pannonius Társaság Könyvtára c. sorozat 14. füzeteként. 1289. GÁL ISTVÁN-FÜLEP LAJOSNAK [Bp.] 1939. I. 14. Nagytiszteletű Uram! Tisztelt Professzor Úr! Köszönöm hosszú levelét.

1 Bevallom, nem számítottam rá, hogy írni tetszik ebben a szerencsétlen ügyben N[émeth] L.[ászló]-nak.

2 Vele fölösleges minden kiegyenlítő29