Fülep Lajos levelezése IV.

Levelek

1410. ELEK ARTÚR-FÜLEP LAJOSNAK Bp. 1941. XI. 3. Carissimo, ma érkezett lapjára

1 felelek elsőbben. Babits „Ezüstkor" című írása

2 valóban megjelent a Nyugatban, még pedig 1930-iki évfolyamának első kötetében, a 331—333-ik lapon. A Babits-Emlékkönyv

3 Babits-bibliográfiájából írom ki ezt az adatot, azért tudom ennyire részletezni. Babits összegyűjtött munkáinak III. kötetének éppen „Ezüstkor" az összefoglaló címe

4 s benne jelent meg újra a tanulmány. Az összegyűjtött munkákból azonban külön kötetek nem kaphatók. Azaz talán Sárközi György

5 segítségével mégis. (Sárközi az Athenaeumnál valami igazgatói (?) címmel lektor, sőt főlektor). A „Körülcsillagos a Magyar Ég" szerkesztői összejövetelére ma éppen azért mentem el, hogy kérdésére választ szerezzek. Hát bizony Isten, senki, sem öreg, sem ifjú meg nem tudta mondani, hogy megjelent-e valahol az Ezüstkor c. tanulmány, sem azt, hogy hol és mikor. Végre valakinek az a szerencsés ötlete támadt, hogy az Emlékkönyv bibliográfiájában kellene megnézni. Gellért

6 különben megígérte, hogy megkeresteti a cikket s ha van még fölös példány a Nyugat kérdéses számából, megküldeti Magának. Nagyon kedvem ellenére és vonakodva mentem el a conventiculumra. Ott megint ékes dolgoknak voltam fültanúja. Megjelent Szerb Antal

7 és hangosan elolvasta írását, amellyel Szentkuthy (che bel nome si è scelto il Signor Pfisterer) Miklós Kerényit bántó írására felelt meg.

8 Igen keményeket mondott benne neki a maga szellemeskedő módján, de sajnos, nem éppen meggyőzően, mert a lényeget kerülte és inkább csak személyeskedett. Nagyon, sőt lelkesen védelmébe vette Kerényit. Heves vita gyulladt ki írása körül. A rosszhiszemű vitázók szokása szerint beleakaszkodtak olyan mellékmondataiba, amelyeket Szerb, mint maga hangoztatta, csak mellékesen szúrt írásába. Például arra az utalásra, hogy Kerényi Szentgyörgyi Alberttel,

9 meg néhány mathematikusunkkal azoknak a keveseknek egyike, akiket a külföld is ösmer és becsül. Szintén mellékes érvként hivatkozott Kerényi nagy és lelkes közönségére. Azt a gúnyos választ kapta reá a vékonyhangú Halász Gábortól,

1

0 hogy igen nagy a hallgatósága a Szabad Egyetemen, ahol aggszüzek ülik körül, maga (Halász) győződött meg erről. Mások megvetően jegyezték meg, hogy a külföld elismerésére hivatkozás rég ismert és elnyűtt fogás. Általában meglehetősen ellenségesnek éreztem Kerényi iránt a hangulatot. Némelyek kaján örömet mutattak azon, hogy akadt végre, aki beleharapjon. Kiderült az is, hogy nem csak Szerb Antal szeretne válaszolni Szentkuthynak (dal bel nome), hanem a fiatal Devecseri" is feni a tollát. Ő állítólag szakszerűen (a klasszika-filológus módján) készül vele foglalkozni. Azon folyt ezután a vita, hogy egyáltalán helyes-e bírálatra ellenbírálatot kiadni. Illyés hajlott rá, sőt a jelenvolt Szentkuthynak

1

2 felajánlotta, hogy röviden reflektáljon a támadásokra. De azután azzal vége is legyen az egész ügynek. Gellért azon a nézeten volt, (azaz hogy dehogy volt bármiféle nézeten: egyszerűen Babits felfogására hivatkozott), hogy ellenkritikának nincsen helye. A vélemények és nézetek így röpködtek és cikáztak keresztbe az asztal fölött. Szerb Antalt 175