Fülep Lajos levelezése IV.

Levelek

1365. KNER IMRE - FÜLEP LAJOSNAK Gyoma, 1940. XII. 5. Kedves Barátom! Régen nem írtam Önnek, nem válaszoltam arra a kedves pár sorra

1 sem, amelyben nyugtázta a rádióelőadásom megküldését.

2 — Örülök, hogy egyetért velem, hiszen úgyis tudtam, hogy csak fogalmazás kérdése volt az eddigi félreértés is. Mostanában ismét sokat gondoltam Önre és a Zengővárkonyban töltött napra.

3 Látva a tömzsi kis tornyot, illetve apszist a képen, még mindig rossz a lelkiismeretem, hogy annyira siettem és nem néztem meg akkor jobban a falut és a környékét, meg a templomot. Annyi volt a beszélnivalónk, hogy alig valamit beszélhettünk meg és semmi másra nem jutott időnk. Pedig-pedig az élet elmúlik a nagy sietségben. Félő, hogy akármennyit dolgozom és igyekszem is, akárhogy sietek is, ugyanoda fogok eljutni így is, úgy is, ahová majd a harmadik zsidótörvény

4 eljuttat és akkor fájhat majd a szívem azért a sok szép és kedves dologért, amire nem jutott időm, pedig meg kellett volna néznem. Sokszor gondolkozom esti sétánkon fenn azon a tetőn, ahol az őszikék énekét hallgattuk s arra, mennyire más lett volna az életem, ha csak egy barátom élt volna itt a közelemben, akivel néha együtt sétálhattam és beszélgethettem volna. Nagyon izolálva vagyok itt, nincs is környezetem, társaságom, amellett reggeltől estig emberek között vagyok az üzemben, s reggeltől estig beszélek, - de ez az összezártság sem az igazi és ha nagyon rendesek is az emberek, az üzem egész hangulata és közszelleme sokkal jobb, mint általában másutt, mégse társaság ez, s nem is lehet. — Nem tudom, meddig lehet még meg a lehetőségem arra, hogy a magam kedvére dolgozhassak, habár csak szűk korlátok között is, és meddig dolgozhatom egyáltalában! Nagyon pesszimista vagyok sokszor, - félek, hogy az Ön jóslatai beteljesednek és Isten tudja csak, mi lesz velem. Ezért fel akarom használni az időt és szeretnék még egyet-mást csinálni. Néha van egy kis üres ideje a szedőimnek s ezért ezt most arra használom fel, hogy újra kinyomatom és kiadom Király György

5 három kis csepke könyvét,

6 amelyeket nagyon szerettem, hadd maradjon utánunk ez is, bár eladni ezeket szinte lehetetlen, de ez nem is nagyon fontos. És elvállaltam egy másik Privatdruckot. Hevesy Ivánnak 24 tájképfotografiáját

7 adom ki Privatdruck gyanánt, Magyar Tájak címén. Azt hiszem, nagyon érdekes lesz. És Önnek - nagyon ritka találkozásaink dacára - igen sokat köszönhetek, így többek között amaz első, nagyon hasznos pofont is,

8 amely igen korán nagyon hatékonyan megmutatta nekem azt a helyes utat, amelyen járnom kell. És most, Máli

9 távozása után Ön az egyetlen egy régi, elszéledt baráti körből,

1

0 aki még itt maradt. Talán ha itt maradnak, sok irányban elfejlődtünk volna egymástól, de nagyon sok termékeny indítékot kaptam ettől a körtől és nagyon nagy élmény volt nekem, amit tőlük kaptam. Amíg még lehet, szeretném ezt Önnek valahogy viszonozni. Sajnos mint kiadó nyilvánosságot adni Önnek nem tudok. De ha volna valami olyan írása, amit egy olyan egykét íves kis Privatdruckban szívesen látna nyomtatásban, amit úgy „...et amicorum" meg lehetne szépen csinálni és szétküldözgetné vagy alkalmilag személyesen eloszto124