Fülep Lajos levelezése III.

Levelek

minket itten tehát már erdélyi lokálpatriotizmus szempontjából is érdekel. De e mellett a magyar szellemi életben egész kivételesen súlyos igazságtalanság is történt vele és történik tovább az emlékével. Amíg Angliában a Journal of Philosophical Studies Royce Gibson professzor

6 tollából cikksorozatot közöl a Palágyi filozófiájáról és Németországban Ludwig Klages

7 beszél úgy róla, mint az utóbbi idők egyik legkiválóbb elméjéről, addig Magyarországon tudomást sem vesznek róla, hogy Palágyi a világon volt. Nemrég láttam Kornisnak a magyar filozófusokról megjelent kötetét,

8 ahol Alexander Bernát

9 is nagyság és mellette egész sor név nagyság még, akik jólrosszul magyarul írták meg a németül elolvasott zavarosságokat, de Palágyi még véletlenül sincs megemlítve. De a meleg plaidoyer, melyet itt az ajánlott cikktárgy mellett írtam, nem jelenti azt, hogy feltétlenül ragaszkodom is ehhez a témához. Csak kissé szívügyem a dolog, mert a háború után sokáig voltam Palágyival Frankfurtban és tudom, hogy kivételes érték pusztult el vele. Ha azonban bármi okból nem írhatná meg ezt a tárgyat, akkor igen kérném, hogy fajon nekünk, bármi egyebet, amit jónak lát, csak újon.

1

0 Őszinte hálára kötelezné vele a húsz évnyi távolságból is szeretettel visszaemlékező igaz hívét Lakatos Imrét U. i. A Helikon átlag 150 lejt, mintegy 5 pengő honoráriumot fizet oldalanként. Szerény tiszteletdíj, de a mai nehéz viszonyok között talán elfogadható. A város értelemszerűen, a levélpapírról véve. MTAK Kézirattár Ms 4588/200. Kézírás az Erdélyi Helikon levélpapírján. Címzés: Nagys. Fülep Lajos református lelkész úrnak. Zengő Várkony Baranya megye. Ungharia. Hongrie. A címzés az Erdélyi Helikon cégjelzéses borítékján. Feladó (kézírással) Lakatos Imre (nyomt.:) Cluj-Kolozsvár Str. Bratianu (Király u.) 22.1. Telefon 7-74. Lakatos Imre (1882-1944) orvosi diplomát szerzett, majd újságíró lett. 1907-től Párizsban élt, ahol barátságot kötött Kuncz Aladárral. 1919-ben hazatért Marosvásárhelyre, 1925-ben Kolozsvárra költözött, ahol az Ellenzék c. lap munkatársa lett. 1941-ig a külpolitikai rovatot vezette. Kuncz Aladár halála után 1931. X-XII.-ban az Erdélyi Helikon szerkesztője, utóbb főmunkatársa lett. 1 FL 1904. VI-IX.-ig, 1906. V-X. és 1909. IV-V. között volt Párizsban, 1909-es ott tartózkodása esett egybe Lakatoséval. Kuncz Aladár egyik FL-nak szóló levelében (FL-lev. II. 728. sz.) Lakatost (és Makkai Sándort) FL „régi tisztelőinek és barátainak" nevezi. 2 Kuncz Aladár (1886-1931) író, szerkesztő, kritikus. Mint az Erdélyi Helikon szerkesztője 1929. XI. 27-én levelet írt FL-nak (FL-lev. II. 723. sz.), akinek hollétét az akkoriban a Pesti Naplóban megjelent cikkeiből tudta meg, s kérte, küldjön kéziratot az Erdélyi Helikonnak. FL válaszai nem maradtak fenn, de Kuncz további leveleiből (FL-lev. II. 728. és 783. sz.) kiderül, hogy FL egy Az igazi árulás c. írást, ill. egy Szent Ágostonról szóló tanulmányt ígért neki. Ezek azonban, mint FL Elek Artúrnak írta (ld. 838/10.) a Quinque-ödéma kiújulása miatt nem készültek el. 3 Kuncz Aladár 1931. VI. 24-én halt meg. Az Erdélyi Helikon VIII-IX. száma gyászkeretben még őt tünteti fel szerkesztőnek, X-XII. között Lakatos Imre volt a szerkesztő, 1932.1.-től a szerkesztő Kos Károly, a helyettes szerkesztő Kovács László lett. Lakatos „egyéb súlyos elfoglaltságai miatt" nem vállalta tovább a szerkesztést, de belső munkatársa maradt a lapnak. Lakatos szerkesztői 54