Fülep Lajos levelezése III.

Levelek

Nagytiszteletű Fülep Lajos ref.[ormátus] lelkész úrnak Zengővárkony Eredetije nem maradt fenn, gépelt másodpéldánya aláírás nélkül BML XI. 9. A Kner Nyomda ir. C/30. 32-33. Megj.: Fülep-Kner lev. 34-35. A címzés a levél szövege után van. Zengővárkonyba írt levél. 1 Kollár Kálmán bölcsészdoktor, könyvkereskedő, kiadó. Az 1920-as években családjának bajai könyv-, zenemű, író- és rajzszerkereskedésében dolgozott, amely községi és közigazgatási nyomtatványok eladásával is foglalkozott, valamint nyomdával és könyvkötészettel is rendelkezett. 1929-ben az Egyetemi Nyomdába került (így jöhetett szóba, hogy ő szerkessze a Könyvbarátok Szövetségének utóbb a nyomda főigazgatója, Czakó Elemér szerkesztésében megjelent Diarium c. lapját. 1936-tól Bécsben a Verlag Franz Leo and Company (utóbb Tiefland Verlag), 1938-tól e mellett az amsterdami Pantheon Akademische Verlagsanstalt igazgatója lett. A Pantheon főleg irodalom- és vallástörténeti, valamint filozófiai munkákat adott ki. Kollár kapcsolata Kner Imrével a közigazgatási nyomtatványok teijesztése kapcsán jött létre, utóbb a Kner-kiadványok külföldi terjesztője is lett. FL még bajai lelkészsége előtt, az 1910-es évek óta ismerte. (Ld. 1255. sz.) Utóbb az ő kiadásában tervezte közreadni művészetfilozófiáját. (Ld. 1262. sz.) 2 Alap végül nem Kollár, hanem Czakó Elemér szerkesztésében Diarium. Könyvbarátok Közlönye. Kiadja a Könyvbarátok Szövetsége megbízásából a Kir. Magyar Egyetemi Nyomda címen jelent meg 1931-1933 és 1940-1948 között. 3 FL ismertetései - noha megírta őket - a megváltozott célú folyóiratban nem jelentek meg. Kéziratban sem maradtak fenn. Ld. 801. sz. 4 Az északi sorozat: A svéd irodalom remekei (Gyoma, 1929. 6 kötet); A dán irodalom remekei (Gyoma, 1930. 6 kötet); A norvég irodalom remekei (Gyoma, 1931. 6 kötet) és Az észt irodalom remekei (Gyoma, 1933. 6 kötet). 5 Dr. Haiman Hugo (1881-1932) középiskolai tanár, Kner Imre Ilona húgának férje. Az általa szerkesztett és fordított Az orosz novellaírás remekei c. sorozat 12 kötetből állt. (Gyoma, 1926-1928.) 6 Leffler Béla (1887-1936) író, művészeti író, műfordító. 1919-től a stockholmi magyar követség ^ munkatársa, magyar műveket svédre, a svéd irodalom alkotásait pedig magyarra fordította. 7 Csekey István (1889-1963) jogi író, a közjog egyetemi tanára. 1923-1931 között a tartui egyetem professzora, 1931-1940 és 1945-1946 között szegedi, 1940-1945 között kolozsvári, 1946-1951 között pécsi egyetemi tanár. Nagyapja, Csekey István (1824-1901) zengővárkonyi lelkész, 1855-1901 között a Tolnai Egyházmegye esperese volt. 8 Az észt sorozat 1933-ban megvalósult, a finn sorozat megjelenésére nem került sor. 9 Vilmos svéd királyi herceg kötete: Fekete novellák. (Svédből ford., a sorozatot szerkesztette és az utószót írta Leffler Béla. Gyoma, 1929.) 796. FÜLEP LAJOS - ELEK ARTÚRNAK Z[engő]várkony, 1931. II. 27. Kedves Barátom, azt kérdi, hogy' vagyok, de nem úja, hogy' van.

1 Pedig, ha jól emlékszem, ezt én is kérdeztem Magától legutóbb. Most visszaadresszálja a kérdést. Ping-pong? No jó, hát én leütöm: most — jó órában legyen mondva — elég jól vagyok. Ha majd kint lehet járni, azt hiszem, összeszedem magam. Feleségem azonban nagyon nem jól van, már több hónapjánál. Hol kel, hol fekszik. A hátát fájdítja, köhög is, attól tartunk, 32