Fülep Lajos levelezése III.

Levelek

alapján. Az Akadémiától még nem kaptam választ. Hanem mi történt közben? Mészöly Gedeonnak

7 írtam a kidolgozott és előszóval ellátott Tájszótáromért.

8 Nem válaszolt. Minden levelemet válasz nélkül hagyta eddig attól eltekintve, hogy a Magyar Nyelv 1931 decemberi számában az Ormányság szóról írt értekezésében több helyen fölemlített s a végén nyilvánosan megköszönte a munkámat.

9 Újra írtam — a feleségének (mély szomorúságomat fejezve ki, ha esetleg Gida bátyánk közben meghalt volna). S tegnap megkaptam a választ végre. Magától Mészölytől. Nagyon sajnálom, hogy nem tudom neked megmutatni. Olyan kedvesen ír, hogy rögtön elfelejtettem neki mindent. (Legkedvesebb diákja voltam valamikor Kunszentmiklóson, akinek külön angol órákat adott.) S a levél vége ez: — „Azonban éppen most megvalósul egy régi tervem. Az egyetem pénzén megindítok egy folyóiratot: Szegedi Füzetek, nyelv-, irodalom- és néptudományi folyóirat. Az első számban — szíves engedelmeddel — közölni fogom a tájszavaidat és ezennel fölkérlek, hogy légy állandó munkatárs. Jövőre valószínűleg lesz vasúti bérletjegyem: akkor föl foglak keresni munkaterv megtanácskozása végett." Már most adj tanácsot, édes Lajosom, mit csináljak? Mészölynek nem-et nem mondhatok. Beküldhetem azért tájszavaimat az Akadémiának is? Ha nem küldhetem, hát akkor hogyan szabaduljak a szégyentől, mert már cédulákat is kértem? Légy olyan jó, írjál nekem erről egy sort. A másik, amiről be akarok számolni, az, hogy Illyés Gyulától is kaptam levelet, akit ismét te utasítottál hozzám. Elég részletes levelet válaszoltam neki.

1

0 A tartalmából csak annyit kapok ki, mert esetleg olvasod is majd a levelemet, hogy ebből az országos mozgalomból mindenekelőtt egy országos baráti-szövetséget kellene előhozni olyan emberekből, akiknek szívükön fekszik ez a kérdés. Ez a baráti-szövetség központja útján feldolgozná a befutó helyzetjelentések alapján az egész kérdést, kidolgozná Magyarország egyketérképét s már ez az egyke-térkép sok mindent elmondana abból, amit tenni kell. Pl. a legveszélyeztetettebb pontokon — egyéni jog ide, egyéni jog oda, mit ér a legszentebb eszme, ha holnap nem lesz kinek hirdetni azt az eszmét! — azonnal kicserélném az orvosi kart. Természetesen a legmegbízhatóbbak kivételével. Csak olyan orvost alkalmaznék, akit ennek a baráti szövetségnek kebelén belül fogadalom köt s külön hivatalos esküt is tesz, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel küzd ez ellen a bűn ellen. Te, Lajosom, a múltkor azt mondtad, hogy az még a jobb eset, ha orvoshoz megy az illető. Engedd meg, hogy ellentmondjak. A rosszabb eset. Mert az esetek 50% -ában megszületnék a gyerek, ha az orvos kezében biztos helyen nem tudná magát az asszony. Sellyén pl. most 2 orvos van, aki rendszeresen irt. Amíg csak a nép maga irtott, az 1863 körüli év 38 születés lecsökkent 13 — 15-re a legmélyebb ponton. Mióta orvosok dolgoznak, lecsökkent a szám évi 3-ra a legmélyebb ponton s most évek óta itt is áll a szám. Ez 2 falu és egy puszta szaporodása. Biztos forrásból értesültem pl., hogy a sárközi magyarságot egy diploma-nélküli fél-orvos irtja ki. Mindenki tudja. Senki se csinál semmit. A gyömrői körorvos ugyanezt csinálja, stb. stb. Egyes ember ezek ellen a hóhérok ellen semmit nem csinálhat. Lecsukják, ha vádat mer emelni. De ha van egy központ, ahova a mi bizalmas jelentéseink befutnak, nekünk nevünk nincs tovább, a központ intézi az ügyet tovább, mi akadálya lehet annak, hogy az ilyen pár orvost egyik napról 233