Fülep Lajos levelezése III.

Levelek

gyarság pusztulása c. cikke a Magyar Hírlap 1933. X. 8. sz. 11. p. jelent meg. Számos cikke mellett Születésszabályozás c. kötete jelent meg. (Bp. 1932.) 4 Tersánszky Józsi Jenő (1888-1969) író nem szerepelt a Nyugat ankétján az egyke-kérdésről szóló cikkel. 5 Szabadság. Országos politikai újság ill. Politikai hetilap alcímmel a Nemzeti Radikális Párt orgánuma volt. 1932-ig Előös címmel jelent meg, ezután változott címe Szabadságra. 1928-1944 között Bajcsy Zsilinszky Endre volt a felelős szerkesztője. - Bajcsy Zsilinszky 1933-ban négy alkalommal interpellált a parlamentben, egyszer sem e téma kapcsán. 1933. XII. végén hosszan felszólalt a magyarországi hitlerista szervezkedés veszélyeiről, de Illyés cikkéről ill. a benne felvetett problémáról nem szólt. (Ld. Szabadság, 1933. XII. 24. 7. p.) Cikke sem jelent meg a lapjában. (Ld. még 972/5. és 7. sz.) Magyarországbeli cikkét ld. 1016/2. 6 Kodolányinak ez idő tájt a Debreceni káté c. cikke és egy novellája jelent a Szabadságban. (1933. XI. 12.1-2. p. ill. 1933. XII. 24.1-2. p.) Egyke-cikkeit ld. 1015. sz. 7 Terescsényi György (1890-1965) költő, író, ekkor az IGE egyik titkára. Nem jelent meg egykecikke. - A Szabadságban ekkoriban egy, ellenkező mondanivalójú cikk jelent meg e témáról: Jezerniczky Lajos: Riport egy dunántúli faluról, ahol híre sincs az egykének címmel. (= Szabadság, 1933. XII. 24.15. p.) 8 Ilyen cikket nem találtam. 9 Féja Géza (1900-1978) író, publicista, kritikus, szociográfus. 1932-ig Esztergomtáborban, majd Pestszenterzsébeten tanár. Bajcsy-Zsilinszky közvetlen munkatársa, az Előőrs ill. a Szabadság szerkesztője és cikkírója. 1

0 Hevesi András (1902-1940) író, publicista, kritikus. Illyést támadó cikkét - ha írt ilyet, - nem sikerült megtalálnom. 1

1 Illyés 1933-ban Magyarok pusztulása. (= Magyar Hírlap, 1933. X. 22.9-10. p.) - Magyarok pusztulása. A német hátvéd. (= Magyar Hírlap, 1933. XI. 5. 9. p.) és Magyarok pusztulása. Még egy kimutatás. (= Magyar Hírlap, 1933. XI. 12.11-12. p.) címmel írt cikkeket. 1

2 Ld. 807. sz. - A névmagyarosítási ügyek a Belügyminisztérium III. osztályának közjogi alosztályához tartoztak. A Névmagyarosító Társaság és Intézet 1931-ben jött létre. 931. ELEK ARTÚR - FÜLEP LAJOSNAK Bp. 1933. IX. 11. Caro don Lodovico, — a kéziratcsomagot szerencsésen megkaptam. A hátralevő részt nemsokára elküldöm.

1 A pécsi Széchenyi-térről én 1/4 4 táján indultam a vasútra.

2 Azt hittem, ott megtalálom. A vonatom indulásáig a pécsváradi vonat közelében ólálkodtam. Bizonyára azon a néhány percen múlt a dolog, amivel az én vonatom a magáé előtt indult el. A Tolnai Vilmos

3 állapotáról szóló jó hírének igazán örülök. Távolból hosszú évek óta szimpatikus nekem ez az ember, s amit magától hallottam felőle, csak fokozta vonzódásomat. Illyés Gyula cikkét

4 hogyne olvastam volna. Nagy sikere volt írói körökben; sokat beszéltek róla. Én Gellérttel

5 és Babits-csal is. Gellért mondja, hogy a fiú valósággal kétségbeesetten került haza: mély levertségben, — annyira veszettnek látja a magyarság sorsát (M.[onsieur] le communard! — teszem hozzá én). Ilyen nagy hatással volt reá mindaz, amit magától hallott. Viszont így meg érthető, hogy azt mondta el, 196